A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - MÜLLER PÁL–ROTÁRNÉ SZALKAI ÁGNES–TÓTHNÉ MAKK ÁGNES: A Duna-Tisza köze genetikus földtani modellje vízföldtani kiértékelés céljára

Ennek az üledéksornak a felépítését a lerakódás körülményei határozzák meg. A tó különböző részeiben, majd a feltöltődés után a delta- és folyami síkságokon különböző szemcseméretű, vízvezető- és tározóképesség szempontjából teljesen eltérő anyagok képződtek. A keletkezés körülményei tehát nagymértékben meghatározzák a vízföldtani tulajdonságokat is. Célunk az volt, hogy a rendelkezésünkre álló adatokból meghatározzuk az üledékek képződési környezetének változásait, ebből három dimenziós üledékképződési modellt készítsünk. Ez a modell, az üledékek jellegének térbeli változásait leírva, egyúttal azok hidrogeológiai tulajdonságait is tükrözi. 2 MÓDSZEREK 2.1 Üledéktani feldolgozás A Duna-Tisza köze üledéktani kutatását a Magyar Állami Földtani Intézet által fúratott, végig magvétellel mélyült Duna-Tisza közi szelvényeinek: Bácsalrnás-I., Jánoshalma-1., Kaskantyú-2., Kecskemét-1 (1. ábra) reambulálásával kezdtük. Ennek keretében a legfontosabb üledéktani bélyegeket szelvényszerüen, grafikus megjelenítéssel újrafelvételeztük. Különösen ügyeltünk a szemcseméret változás pontos megfigyelésére és ábrázolására. A vizsgálat célja a medencefejlődés sokoldalú analízise volt, a szekvenciák elkülönítése alapján (Juhász E. et al. 1993). 2.2 Őslénytani vizsgálat A magok újravizsgálata és a már korábban elkészült faunalisták alapján (Illetve más kutatók adatainak felhasználásával) elvégeztük a makro-, mikrofauna és -flóra fácies-értékelését abból a célból, hogy azt az üledékes jellegek vizsgálata során nyert, valamint a karotázsgörbék vizsgálata során felállított fáciesképpel összevessük és megpróbálkozzunk a teljes, részletekbe menő fácies-értékeléssel. Igen lényeges eleme volt vizsgálódásunknak a néhány, kronosztratigráfiai szempontból is értékelhető puhatestű faj megjelenésének és eltűnésének vizsgálata (Müller és Magyar 1992a, b, Pogácsás et al. 1993, Korpás-Hódi et al. 1992), valamint Sütőné Szentai M. jóvoltából a korbesorolásra is alkalmas egyes zónajelző Dinoflagellata-együttesek megjelenése (Fuchs és Sütő-Szentai 1991). 2.3 Karotázs kiértékelés Elsőként a végig magvételes fúrásaink karotázsainak kiértékelését végeztük el. A karotázs spontán potenciál (PS) és ellenállás görbéinek egymáshoz viszonyított lefutása, görbealakja - bizonyos alapvető fáciesismeretek birtokában - a leülepedési környezet pontosabb meghatározására ad módot (2. ábra). 52