A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - SZABÓ LAJOS: Az árvízvédelmi művek állapota és a védelmi biztonság helyzete a Duna bal partján Solt–déli országhatár között

Árvízvédelmi szempontból gyenge pontja a margittaszigeti véd­vonalnak a Deák Ferenc zsilip. A fővédvonal folytonosaágát adó mUtárgy elhatározott és megtervezett felujitása azonban lassan halad. A természtes állagromlás Ütemét is csak alig sikerül - hitel­keret hiányában a munkálatokkal követni. 7. FENNTARTÁS ÉS ÜZEMELTETÉS A 15-3o évvel ezelőtt kiépített, megerősített létesítmények a védőképesség szintentartása érdekében mind több fenntartást igényelnek. A körülmények viszont az utóbbi két évben már csak az üzemeltetésre nyújtanak lehetőséget. A töltések, műtárgyak, gátőrtelepek romló állapotára utaló meg­állapítások az őszi szemlék jegyzőkönyveiben mind gyakrabban olvashatók. Súlyos gondot jelent az elmnlt évek aszályos időjárására utaló nagyarányú gyeptakaró pusztulás. A jelenség a hidromechanizá­clóval erősített töltések mentett oldali rézsűfelületein ta­pasztalható, .és a több méter vastag homok háttöltéaek kedve­zőtlen viztartóképességét jelzi. Az árvízvédelmi töltéseken és a környező mezőgazdasági terü­leteken egyaránt elszaporodott a mezei pocok. Irtására fel­tétlen szükség lenne, mivel a legfertőzöttebb szakaszokon a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás erre határozatban 3zólitotta fel igazgatóságunkat. 8. FELKÉSZÜLÉS A VÉDEKEZÉSRE Igazgatóságunk létszáma lecsökkent, igy a II. fokú védekezés fizikai létszámigényét sem vagyunk képesek kiállitani. A gondok tehát mér a figyelőszolgálat megszervezésénél jelent­keznek. Együttműködési megállapodásban foglaltak alapján társigazgatóságtól, egyéb szervezetektől igyekeztünk létszá­mot biztosítani. A szükséges létszám előteremtése, valamint a helyismeret és a gyakorlottság hiánya a védekezés irányitóinak sok gondot okoz­hat. 446

Next

/
Thumbnails
Contents