A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - SZABÓ LAJOS: Az árvízvédelmi művek állapota és a védelmi biztonság helyzete a Duna bal partján Solt–déli országhatár között

A szükséges anyagnyerőhelyeket a töltéslábtól a hullámtéren min. 60 m, a mentett oldalon min. llo m-nél távolabb jelöltük ki. Kitermelést követően a gödröket rendeztük és fásítással hasznosítottuk. A tervezett 3 millió m3 föld 60 %-át szkróper, 4o %-át távszállítással építettük be. A tervezés, valamint a kivitelezés nagy réaze VÍZIG vállalkozásban készült. Az 1972-ig tartó 146 millió Ft-os beruházás a földmunkák mellett, gátőrtelepek, raktárak, munkásszállás, árvízvédelmi bekötőutak, vízmércék, telefonvonalak építését is tartalmazta. 1965-ben a töltéskoronák sok esetben járhatatlan állapota miatt az anyagszállítás egy része vizi uton történt. Ezért a hullámtéri oldalon a rampákat a töltésoldalhoz simuló bajuszrampaként építettük meg, és a vizmércék is a rézsűre fektetve épültek. Kialakítottuk a hullámtéri erdőkben a behajózó nyiladékokat. * 5.2. Baja - Dunapataj között A beruházási program kidolgozása 1972-ben kezdődött. Alapelv volt, hogy a védvonal teljes hosszúságban azonos biztonságú kiépítést kapjon. Ez természetesen nem azonos geometriai feltételeknek megfelelő töltésszelvény kialakítását jelenti. Tehát a fejlesztésnél a margittaszigeti geometriai szemlélethez képest minőségi változás történt. A keresztszelvényekre tervezett erősítések indokoltságát számítással kellett igazolni. Részletes talajmechanikai feltárások és állékonysági számitások készültek. A munkához Galli László nyújtott segítséget. A védvonalat tipuaszakaszokra osztottuk és 16 jellemző keresztszelvényt részletesen vizsgáltuk. Számszerűen értékeltük az alkalmazhatónak Ítélt műszaki beavatkozások biztonságnövelő hatását. A változatok közül a műszakilag hatékony és gazdaságilag is kedvező megoldást választottuk. 443