A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - PANNONHALMI MIKLÓS: Változások a Duna térségében, hatások a vízminőségre

A német és osztrák Duna-szakasz vizierömüveinek elhelyezkedését a -t.sz. abra mutatja. A magyar-szlovák Duna-szakaszon: Cunovo-Gabcikovo építés alatt A jugoszláv Duna-szakaszon: 1. Vaskapu I. 2. Vaskapu II. 1972. 1985. A jelentősebb közvetlen beavatkozások közül meg kell említeni a 16. században megkezdett egységes hajóút kialakítását célzó munkákat, melyek a mult század közepétől gyorsultak fel és még jelenleg is folyamatban vannak. 1977-ben elkészült a Duna - Tisza - Duna csatorna, ami a hajózás mellett elsősorban mezőgazdasági célokat szolgál. A Duna - Marea - N'eagra csatorna Dél-Dobrudzsat szeli keresztül és 1984-ben került átadásra. A több, mint 64 km -es csatorna a hajózás mellett szintén öntözési célú hasznosítást is kielégít. A Dunát a Rajnával összekötő csatorna építése 1962-ben kezdődött meg a a 30 éves építési munkát 1992. szeptember 25.-én fejezték be a Rajna-Majna-Duna csatorna átadásával. A hajózás biztosítása érdekében az 1980-as évek elején befejeződött a magyarországi felső Duna-szakasz középviz szabályozása. Az elmúlt évtizedekben jelentős mederkotrásokat végeztek a Duna szlovák és magyarországi szakaszán. A fizikai beavatkozásokat a 70-es évektől kezdve követte a lebegtetett és görgetett hordalék tömegének jelentős csökkenése. Összességében megállapítható, hogy az osztrák Duna-szakasz belépcsőzése, valamint a szlovák szakaszon végzett mederkotrás következtében a magyarországi területre már nem érkezik számottevő mennyiségű görgetett hordalék. /3/ 434