A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - KELLER PÉTER JÓZSEF–MARSOVSZKI GERGELY: Gondolatok a folyószabályozás új koncepciójának kialakításához az ATIVIZIG területére eső Tisza szakaszon

Nem "komplex" üdülőtelepek, de üdülés jellegű célt szolgálnak a folyóparti strandok, szabad strandok (csongrádi, szentesi, mindszenti, ányási, algyői, sárgái, űjszegedi). Tisza szakaszunkon 15 település található, amelyik közvetlenül kapcsolódik a folyóhoz. Valamennyi településre készült részletes vagy összevont rendezési terv, amely foglalkozik a folyóparti és hullámtéri területek rendezésével és hasznosításával. Tisza menti önkormányzataink 1991-ben rendeztek Csongrádon konferenciát, amelyen szó volt a Tisza és az önkormányzatok kapcsolatáról, a vízügyi ágazat és az önkormányzatok együttműködéséről, a folyó hasznosításáról a víziszállítás, személyforgalom, a halászati hasznosítás, a természetvédelem, a vízi turizmus, üdülés tekintetében. Legutóbbi információk szerint a Tisza menti Önkormányzatok Szövetsége szeretné, ha a folyó mentét kiemelt fejlesztési övezetté nyilvánítanák a készülő űj területfejlesztési és területrendezési törvényben. A szervezet e cél elérése érdekében szakmai fórumot tartott május 12-14 között Tiszadobon, ahol az illetékes minisztériumok képviselőinek részvételével a rövid- és hosszú távú feladatokat határozták meg. Az Önkormányzati Szövetség az ország egyik legértékesebb területének tartja a Tisza mentét, és a természeti adottságokra építkezve tervezi a térség gazdasági fejlesztését. A szervezet az idegenforgalom fellendítését éppúgy kiemelt fontosságúnak tartotta, mint a folyó partjai mentén elterülő mezőgazdasági földek jobb hasznosítását. A folyószabáyozás új koncepciójának kialakításakor a fenti igényeket is figyelembe kell vennünk. 4. ÖSSZEFOGLALÁS Mint ismert, a folyószabályozással kapcsolatban különböző nézetek vannak, még a szakmán belül sem egységesek az álláspontok a célok, az elvárások, módszerek és nem utolsó sorban a végrehajtás tekintetében. Ennek érdekében időszerű áttekinteni és újra megfogalmazni feladatainkat, kialakítani a folyószabályozás új koncepcióját. Ehhez elő kell készíteni a Vízrajzi Atlasz átdolgozását, felül kell vizsgálni a jelenlegi általános szabályozási tervet, meg kell vizsgálni a potenciális parti szűrésű vízbázisokat, a védendő természeti értékeket, feléleszthető mellékágakat, az üdülésre, sportra alkalmas folyószakaszokat - holtágakat, a haszonanyag (folyami homok) kitermelési lehetőségeket, az erdők telepítési lehetőségét a hullámtéren és a parti sávon. Az anyagi eszközöktől függően folyamatossá kell tenni a meder megfigyeléseket és méréseket a változási tendenciák elemzéséhez. Fel kell gyorsítani az alap és alkalmazott kutatásokat főképpen a lebegtetett és görgetett hordalék fizikai, kémiai és biológiai paramétereinek meghatározásához. Új jégvédekezési irányelvet kell kidolgozni, vizsgálni kell a meder és kisvíz süllyedés környezetre gyakorolt hatását, ki kell dolgozni a korszerű és gazdaságos folyószabályozási 408