A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - KOVÁTS GÁBOR: Az árvízvédelmi biztonság helyzete az ATIVIZIG-nél

A létszámhelyzet: Igazgatóságunk tudatos politikával megőrizte majdnem változatlanul a gátőri létszámot, komoly, 1970-es árvízi gyakorlattal rendelkező gátőr azonban már alig van, a gátőrök jelentős része árvízvédekezésben egyáltalán nem vett részt. Az 1970-es szinthet képest majdnem 100 %-os a mérnöküzemmérnök létszám, a technikus létszám azonban kevesebb, mint 1/3., s teljesen hiányzik a régi, nagytudású vízmesterekhez hasonló középvégzettségű szakember (szakközépiskolai képzés csődje), agépkezelők létszáma kb. 40 %-a a 70 évinek, fizikai dolgozók mintegy 16 %-ban vannak a 70-eshez képest. (Természetesen a 70-es védekezésen kívüli állapotról van szó.) Vagyis jelenleg már IX. fokú védekezésnél is a segédöri, vízőri szolgálat lényegében idegen, szakképzetlen erőkből fog állni. Nézzük meg ezek után milyen a védekezés társadalmi háttere? Bár az elmúlt években a tömegkommunikációs csatornákon mindent elkövettek a vízügy lejáratására, a tiszamenti emberek, a tiszamenti önkormányzatok tudják, hogy vízügyi feladatok vannak, és hogy árvízzel is számolni kell. Együttműködési szerződésekben a vízőri látszámot zömmel nevesítetten biztosítják, ennek kiképzése, felkészítése a védekezésre s az átadott tudás folyamatos frissítése gyakorlatokkal a jelen pénzügyi helyzetben majdnem megoldhatatlan, pedig szükséges. Nagyobb tömegek mozgósítása már sokkal kétségesebb, hiszen - a hadseregnek az ATIVIZIG területén 200 katona kivezénylésére van lehetősége, - nincsenek nagyüzemek (Tsz-ek, Állami Gazdaságok, VOLÁN stb.) ahonnan a technika és az emberanyag szervezetten és gyorsan kivezényelhető, - végül nem tisztázott a pénzügyi elszámolás, finanszírozás rendszere. 395