A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - KOVÁTS GÁBOR: Az árvízvédelmi biztonság helyzete az ATIVIZIG-nél

tetőzéssel vonult le az április-májusi árhullám, közel 2 hónapig a +650-es (mai I. fok) fölötti vízszinttel. 1932-ben a 19 évihez igen hasonló árvíz volt 2 hónapos +650 fölötti, és 923 cm-es, április 15-ikí tetőző vízállással. Az ekkor végzett vízhozammérésekböl tudjuk, hogy Szegednél a vízállás és hozam között nincs egyértelmű összefüggés. Ezután 1933-ban, 40-ben, 41-ben és 42-ben volt árvíz, majd hosszabb száraz periódus után 1962 tavaszától következett újabb árvizes periódus 1962, 64, 65, 66, 67 mind, mind kisebb nagyobb árvizet produkált, 67-ben pl. két és fél hónapig +500 feletti víz, a Szolnoknál mért 881 cm-es vízhez képest alacsony, 790 cm-es tetőzéssel, (Maroson nem volt jelentős árhullám) azonban a +700 cm víz közel két hónapig vette igénybe a töltéseket. Az 1970-es árvizet sokan és sokszor bemutatták. Csak a lefontosabb mutatók: LNV június 2-án 961 cm (egyes szerzők szerint 960). Az árhullám minden eddigit meghaladó tartósságú volt (helyesebben az árhullámok) +500 felett mintegy 5 hónapig, de 900 cm felett is egy hónapig, 700 cm felett 3 hónapig tartózkodott a folyó. További árvizek voltak még 1974-ben, 75-ben a Maroson Makó városánál LNV-vel, 1977-ben, 1979-ben, 1980-ban és 1981-ben. Azóta "csend és béke". Miért mutattuk be kissé hosszabban ezt az időszakot. Azért, mert az elmúlt 14 év egyesekben azt a véleményt alakította ki, hogy az árvízvédekezés ma már nem lényeges, a mai pénzszűkében ide pénzeszközöket áldozni luxus. Az elmúlt 120 év bemutatása talán segít e téveszme eloszlatásában. De milyen is a védbiztonság helyzete napjainkban? Az árvízvédekezés biztonságát csak nagyobb térségek összefüggő rendszerének komplex vizsgálatával lehet megítélni s valószínűleg egységes mérőszámmal nem jellemezhető. 389