A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - GRÁCZER IMRE: Közép-Duna völgy árvízvédelmi helyzetének értékelése

3.1.1. A töltések mai állapota A töltések a hullámtéri laza üledékből épültek, a kornak megfelelő technológiával közvetlenül a töltés előteréből, 5-15 m-re nyitott anyaggödrökből. Napjainkban ezeket az anyaggödröket folyamatosan töltjük be a töltés erősítésével egyidőben. A töltéseket a mértékadó (jeges) árvízszint fölé 1,0 m-re magasítjuk. Jelenleg a szigeti fővédvonalak 23 %-a magassági hiányos. 10 km hosszú szakaszon keresztmetszeti hiány is van. Altalajhiányosság miatt 6500 m-en kell beavatkozni. Az összes földmunka 321 e in

3-1 tesz ki. 3.2. Margi

tsziget á

rvízmentesítése • A szigeten a gát jellegű védvonalat úgy alakították ki, hogy a sziget széleit a védmO koronájához emelkedően töltötték fel a dunai kotrásból kikerült anyagból. Magassága a terep felett mintegy 2,0 m, 20-30 cm-rel a mértékadó vízszint felett. A védvonal hossza 5632 m. Védett terület 0,87 km

2. A 750 cin-es budapesti vízállás felett, a homokos kavicsos altalaj miatt a fakadóvíz azonnal megjelenik. 3.3. Szentendre-sziget árvízmentes

ítése A szigetet baloldalról a Nagy-Duna az 1657- 1692 fkm közötti 35 km hosszú szakasza, a jobboldalon pedig a 32 km-es szentendrei Dunaág fogja közre. A sziget nagyrészét homokdombok alkotják, az értékesebb mezőgazdasági területek a régi árterületeken fekszenek. A szigeten négy község települt. Ezek közül Kisoroszi község területe az árvízszint felett van. Árvízvédelmet a Szentendre-szigeti Ármentesít6 Társu1at fejlesztette 1906-tól, az lS97-es árvíz szintjéig. 352