A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - GRÁCZER IMRE: Közép-Duna völgy árvízvédelmi helyzetének értékelése

Ez az árvíz elárasztotta Buda és Pest mélyebb - Ferencváros, Józ sefváros,,Te rézváros - területeit és a Duna balparti árterületét egészen Bajáig. Budán és Pesten 155 emberáldozatot követelt. 1838-tól 1376-ig több árvizet is feljegyeztek. A töltések magasságának megállapításához mértékadónak az 1876. évi jeges árvizet fogadták el, amelynek szintje ugyan nem érte el az 1833. évi 929 cm-t Budapestnél, ennek ellenére - az alábbiakban leírt szabályozási munkák elvégzése utáni - jellemző magasságú (867 cm II. 26.) mértékadó leolvasásként szerepel. Ez a jeges árvíz ugyancsak elöntéseket okozott Vácott, Óbudán, Újpesten és a Csepel-szigeten. A károk sokkal kisebbek voltak, mint 1838-ban, inert a budapesti (1657-1633 fkm) Dunaszakaszt ekkora már szabályózták. Budapesten a tervezett munkálatok célja először nem a töltések, az árvízvédelmi vonalak magasítása, hanem a jégtorlaszok keletkezésének megakadályozása volt. így került sor a soroksári Duna lezárására, (1871-73. között) a túlságosan széles meder összeszorítására és a zátonyok elköt rására , a Margit-sziget melletti dunaág állandósítására, - mindkét parton alkalmas rakpartok építésére. 1900-tól 1920-ig árvizektől nyugodtabb időszak volt. Majd ismét vizes évek következtek és 1923-ban, 1926-ban, 1940-ben, 1941-ben, 1945-ben, 1954-ben, 1956-ban és 1965-ben voltak jeges ill. jégmentes árvizek a Közép-Duna-völgyében. Az 1926. évi nyári árvíz rendkívüli tartóssága érdemel figyelmet, amely május végétől augusztus elejéig majdnem 100 napon át tartott, közben jelentős belvizeket okozva. Ugyanígy a 30 évvel ezelőtti 1965. évi nyári árvíz is. Még különös figyelmet érdemel a térségben a Duna mindkét partján több töltésszakadást okozó 1941. évi jeges árvíz is. 349