A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - GRÁCZER IMRE: Közép-Duna völgy árvízvédelmi helyzetének értékelése

KÖZÉP-DUNA-VÖLGY ÁRVÍZVÉDELMI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE Gráczer Imre Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest össze fog 1 a 1 ás: A Közép-Duna-vö1gy napjainkra árvízmentesített 974 km

: területén a gátépítési munkákat már az 1700-as évek végén elkezdték elődeink. A gyakori árvízkatasztrófák, különösen az 1S3S. évi pesti jeges árvíz hatására előtérbe került a Duna zátonyos szakaszának szabályozása. A töltésépítés nagyobb lendületet csak az ISOO-as évek végétől vett, amikor sorra alakultak az Armentesítő Társulatok. A századvégi katasztrófá1is árvizek után egyre több helyen építettek töltést, a meglévőket pedig megmagasították. A töltések mai méretének kialakítása az 1954. évi nyári, az 1956. évi jeges és az 1965. évi nyári árvíz után vett lendületes erősítésnek köszönhető. Ennek eredménye az, hogy. a térségben egyre kevesebb lett a mérethiányos töltésszakasz. Árvízvédelmi helyzetünket az jellemzi, hogy a Budapest feletti töltéseken 27 S-ot, az alatta lévő töltéseken pedig 23 5-ot tesznek ki a inérethiányos szakaszok. Az említettek alapulvételével határoztuk meg az 1993. utáni időszakra szóló tö11ésfej1 esztési tervünket a 14S km hosszú Közép-Duna-vö 1 gyben. 346