A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - DÉRI JÓZSEF: A Duna és a Tisza jégviszonyai

jégtörő hajókkal történő folyosónyitással, valamint jégtáblák aprításával biztosította a nagytömegű jég tiszalöki nagymötárgynál való áteresztését. Az utóbbi négy évtizedben végrehajtott tiszai folvócsatornázás hatására jelentős mértékű helyi és regionális kihatású jégjárásváltozás következett be. A Tisza magyarországi szakaszának 53 %-a a duzzasztás hatása alá került. A vízszintesés Tiszalök és Dombrád között, valamint a Kisköre és Tiszalök között egyharmadára, a Hármas Körös és a Maros közötti mederszakaszon 1/7-ére, Törökbecse /Novi Beőej/ és Csongrád között pedig 1/10-ére csökkent. A jégjárásváltozással kapcsolatos kockázat növekedés elsősorban a Tiszalöki Vízlépcső duzzasztási határszakaszán, főként Dobrád környékén mutatkozik. A duzzasztás hatására megváltozott az érintett szakaszon a folyó jégjárása, a vízsebesség és a vízmélység változásának következményeként. A duzzasztási határ környékén a sebességcsökkenés hatására a torlaszképződés veszélye nőtt. A Tisz

a teljes magyarországi szakaszára vonatkozó állójégelőfordulás-változási hatásvizsgálat eredményei /3. táblázat/ alapján állapítható meg, hogy a folyócsatornázás hatására Tiszalök és Vásárosnamény közöti folyószakaszra 2-18 %-os kockázati szintnövekedés következett be. A jelenlegi maradó kockázati szint /96 %/ csökkentése, az árvízveszély minimalizálása és a folyami nagymútárgyak védelme elsősorban a jégtörő hajók alkalmazásával érhető el. 334