A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - DOBOS IRMA: Évszázados tervek a Duna-Tisza csatorna megvalósítására
ismét a vízelvezetésre helyeződik a hangsúly. A belvizek tapasztalata alakján a meglévő kivezető csatornák /XXX., XX. / és a XX. Árapasztó bovitéset végzik el, ekkor épült ki az üzemi csatornák jelentős része /}. ábra/. Az 1970-es évek meés Sári között lioréciós munkái sorén jelentős vizrendezés nem volt, csai minimális drénezést végeztek. A jelenlegi száraz időjárás miatt minden bizonnyal ismét megnő a vízellátás szerepe. A Duna-Tisza-csatorna utólagos vizjogi engedélyét a Közép-Dunavölgyi Vizügyi Igazgatóság 1972-ten adta ki, s az abban rögzitett adatokban lényeges változás nem történt. A csatorna né hány jellemzője: maximális telvizi vizgyüjtő terület 708 . 2 vizszállitás maximuma 11 m 3/s belvizi időszakban 3-8 m 3/s belviznentéskor 1-2 m 3/s öntözéssel ellátható terület 204 km2 engedélyezett önt. telep terület 1700 ha m-^/s m 3/s csatorna vizszállitás ha m-^/s m 3/s eng. lekötött 2 ha m-^/s m 3/s 291