A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - DOBOS IRMA: Évszázados tervek a Duna-Tisza csatorna megvalósítására

ÉVSZÁZADOS TEHVEK A DUKA-TISZA-CSATOHNA ÜEGVAICSITÁSÁHA Dr. Dobos Irma Budapest Összefoglalá

s: A Dunát a Tiszával összekötő, Pest környékéről kiinduló viziut terve évszázadokon keresztül sok neves vizimá?nököt és politikust foglalkoztatott. A szános tervből az utolsó alapján 1947 és 1950 között épült meg a csatorna első szakasza Dunaharaszti és Sári község között. Igazi célját tehát nem érte el, mert valójában a keleti országrészt kellett volna hajóuttal összekötni a nyugati országrésszel, illetve biztositani ezen keresztül a nyugat felé irányuló mezőgazdasági tercékek szállitésát. A jelenleg öntözésre használt csatornaszakasz esetleges tovább épitésének eldöntése igen nehéz vizimérnöki és közgazdasági feladat lehet. 1. KEZDETI JAVASLATOK ÉS TEHVEK A csatornáról az első adatot a mondák világában találjuk, s eszerint a VIII. századi Csörsz királ

y egy csatorna épitését iaditotta el, s ennek nyomát Gödöllőtől Jészfényszarun,Árokszélláson és Ároktőn keresztül kisebb megszakításokkal a Tiszáig lehet követni. Egyik nagy költőnk, Tompa Mihál

y "Csörsz árka" c. terjedelmes költeményében művészi módon állit emléket az avar királynak és a "csatorna" épitésének. Hasonló méretűek ezek az árokrészek, mint a Nürnberg táján ma is látható "fosse Caroline", amelyet Na^y Károl

y a IX. században épitett azzal a céllal, hogy a Majnát a Dunával összeköti ^12/. A kereskedelem fejlesztése érdekében a hajózást elősegitő csatornák épitésére az első törvényes intézkedést 1723-ban III. Károl

y pozsonyi dekrétuna fogalmazza meg, amely minden bizonynyal Dillher bár

ó. Szolnok parancsnokának 1715-ben beterjesztett Pest-Szolnok közötti hajózó csatornájának tervét is fi282