A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - CSÖRGŐ GYULA–SZUNYOG ZOLTÁN: Vízrendezés a Duna-Tisza közén az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság területén

A domborzati, éghajlati és talajviszonyai alapján öt kistáj elhatárolása lehetséges, melyből Igazgatóságunk keleti részét homokhátsági és Tisza-völgyi területek fedik le. (1. ábra) 2. ALSÖ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELVÍZRENDSZEREI A DUNA-TISZA KÖZÉN « « 2.1. A terület fekvése, határai A nagy tájegységből az Igazgatósághoz tartozik a Duna-Tisza közötti vízválasztótól K-re eső terület a Tiszáig, illetve az országhatárig. A területen Bács-Kiskun megye K-i, Szolnok megye D-i, Csongrád megye Ny-i része található. A teljes területrész nagysága 4.310,3 km2, melyből 3.574 km2 fensíki, 736,3 km2 pedig mélyártéri terület. 2.2. A vízgyűjtőterület tagozódása A Duna-Tisza közötti területen az alábbi belvízrendszerek alakultak ki: 33. Dongér-Kecskeméti belvízrendszer 905, 4 km2 34. Dongér-Halasi belvízrendszer 1.011, 6 km2 35. Vidre-éri belvízrendszer 251, 7 km2 36. Percsora-Sövényházi belvízrendszer 156, 9 km2 37. Algyői belvízrendszer 937, 4 km2 38. Tápé-Vesszösi belvízrendszer 87, 9 km2 39. Gyálai belvízrendszer 533, 8 km 2 40. Körös-éri belvízrendszer 425, 6 km2 összesen: 4.310,3 km2 2.3. Domborzati és talaitani viszonyok A domborzati viszonyokat alapvetően meghatározza a terület általános lejtése a Tisza-völgyének irányába. A legmagasabb terepszintek ÉK-en 135 m.B.f., a legalacsonyabbak a Tisza mellett 80 m.B.f. szinten vannak. A jellemző terepesés mértéke északon a fensíki terülen 0,8-1,2 m/km, a mélyártéri terülen 0,1-0,4 m/km, mely rendkívül alacsony érték. 215