A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - HARMATI ISTVÁN: A lecsapolások, a vízrendezések hatása a Duna-völgyi mély fekvésű területeire és azok okszerű hasznosítása

homokos kavicsréteg és a homokhátságból lefolvó. leszivárgó vizek adiák meg a Duna-völgv igen iellegzetes vízháztartását. A pannon agyagra telepedett kavic-sréteo vastagsága Bugyi térségében 6-8 m. Kunszentmiklós környékén 12-15 m. míg Kalocsánál már 50-70 m. Ennek a hatalmas víztározónak is felfogható medencének vizét elsősorban a csapadék táplália. de Sümeghv szerint a Dunával is összeköttetésben áll. Herke szerint a nagy r-la-só tartalmú szikes talaiok. a szoloncsákok a lefolyástalan laposokban keletkeztek, ahol az összegvülemlett vizek évezredeken át történt bepárlódásával nagymennyiségű Na-só halmozódott fel. Azokon a többnyire magasabb fekvésű területeken., melyekről a vizek lefolyhattak, ott dús növényi vegetáció és a magas talaivíz hatására, szervesanyagban gazdag, különböző termőrétegü és vizgazdálkodású réti talaiok alakultak ki. 2. A vízmentesített talaiok hasznosításának m e a v á 1 t o z á s a A 20-as években elkezdett lecsapolási. maid a későbbiekben a mezőgazdaság igényeit iobban alapulvevő vízrendezési munkák döntő változásokat okoztak, illetve indítottak el. Megszűnt az ország utolsó nagy mocsárvilága és kezdetét vette az okszerűbb, a magasabb szintű, a biztonságosabb és az eredményesebb növénytermesztés kialakulása. A belvíz és a magas talaivíz hatása alól mentesített, és addig savanyú füvekkel és vizi gyomokkal borított réti talaiokat feltörték és bekapcsolták a szántóföldi növénytermesztésbe. A szántó aránya fokozatosan nőtt a gyepes területek rovására. Ez helyes tevékenységnek mondható, mivel a rát-legelő területek aránya még jelenleg is túlságosan magas (kb. 18 "/.). Ennek töredéke is elegendő - megfelelő művelés esetén - a jelenleginél sokkal nagyobb kérődző állatállomány eltartására. A gyeptöréseknek azonban az utóbbi évtizedekben voltak nemkívánatos ielenségei is. Olyan területeket is feltörtek. melyek sekély humuszos szintiük. vízzáró csapóföldrétegük és nem kellően megoldott vízrendezettségük miatt szántóföldi művelésre alkalmatlanok. Ezeknek a biztosítótársaság által kifizetett belvízkára biztos bevételt jelentett a gazdaságoknak, s közben ezeknek az átlag aranykorona értékét is 204