A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - MOLNÁR BÉLA: A Duna-Tisza közi hátsági szikes tavak keletkezése, fejlődése, mai állapota és jövője

A DUNA-TISZA KÖZI HÁTSÁGI SZIKES TAVAK KELETKEZÉSE, FEJLŐDÉSE, MAI ÁLLAPOTA ÉS JÖVÖJE Dr. Molnár Béla JATE Földtani és Őslénytani Tanszék Összefoglalás: A Duna-Tisza közi hátságon korábban legalább száz kisebb-nagyobb szikes tó volt. A talajvízszint csökkenése miatt az utóbbi időszakban ezek megszűntek. A hátságon a felszínközeiben futóhomok és lösz van. Az utóbbi a Duna-völgyből származik és az uralkodó ÉNy - DK-i irányú szelek buckasorokba rendezték. A tavak a buckasorok közötti mélyedések­ben, a magasabb talajvízálláskor jöttek létre. A klímaviszonyok­tól függő talajvízszint állása a tavak számát és kiterjedését azonban mindig meghatározta. Vizükben a nyári aszályok miatt a sók koncentrálódtak. A nagy sótartalmú vízből karbonát vált ki. A tótörténetet aktualizálva a jövőben is várható, hogy a talaj­vízszint emelkedésekor a területen újra megjelenik a tavak egy része. A talajvízszint emelkedését e tavakban visszafogott csa­padékvízzel és annak talajba szivárogtatásával elősegíthetjük. 1. BEVEZETÉS A 25 évvel ezelőtt készült nem túl részletes Magyarország 1:100 ezres munkatérképén a Kartográfiai Vállalat a Duna-Tisza közi hátságon még közel száz kisebb-nagyobb tavat tüntetett fel. Ezek a tavak a talajvízszint csökkenése miatt megszűntek. Ezért fon­tos megismerni, hogy e tavak milyen földtani környezetben, hogyan jöttek létre, milyen fejlődésen mentek át, hogy jutottak el mai 162

Next

/
Thumbnails
Contents