A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - PÁLFAI IMRE: A Duna-Tisza köze vízgazdálkodási problémái és megoldásuk lehetséges módozatai

A Duna - Tisza közi probléma 1993-ban két ízben is az Országgyűlés elé került: március 13-án Karsai Péter, július 7-én Kocsenda Antal képviselő szólalt fel az ügyben és tett föl kérdéseket a KHVM miniszterének, melyekre Schamschula György válaszolt. A vízügyi és környezetvédelmi hatósági munka bizonytalanságának eloszlatása érdekében az érintett főhatóságok a V1TUKI e célra készített tanulmánya (V1TUKI 1993) alapján szabályozták a Duna - Tisza közén talajvízből kielégíthető vízigényeket. Részletes föltáró tanulmány készült a Duna - Tisza közi hátság vízellátásához szükséges felszíni vízkészlet fölhasználásának lehetőségeiről (ADUVÍZIG 1993). A hidrológiai és műszaki tanulmányok mellett a gazdasági kérdéseket is megvizsgálták, ha nem is olyan részletességgel mint az előzőket. így pl. föltárták a Bácskai többcélú vízgazdálkodási rendszer koncessziós megvalósításának és üzemeltetésének lehetőségét {Rónay 1993) és - első próbálkozásként - elvégezték s Duna - Tisza közi vízpótlás, pontosabban a fent említett vízgazdálkodási koncepció gazdasági elemzését (TRL-.BAG 1993). E koncepcióban foglalt vízellátási javaslatok környezetgazdálkodási) szempont összehasonlítása is megtörtént (ÖKO RT 1994). 1994 májusában megjelent a Kormány Alföld programról szóló határozata, mely kiemelten foglalkozik a Duna - Tisza köze vízgazdálkodási problémáival. A Bács-Kiskun megyei Önkormányzat megbízására elkészült "A Duna - Tisza közi hátság középső térsége (Sohvadkert-l'álmonostora közötti terület) vízpótlásának elvi műszaki megoldása" (ATIV1ZIG 1994, Kákonyi 1994b, Koch-Rónay 1994), melyet 1994. június 21-én megvitatott a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Területfejlesztési Bizottsága. Ez év őszén megalakult a Duna - Tisza közi Intéző Bizottság, mely alakuló ülését 1994. szeptember 13-án tartotta Ersekcsanádon. A KTM megbízására az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség koordinálásával feltáró munka indult a Duna - Tisza közi felszín alatti vizek minőségének, illetve a vízminőség veszélyeztetettségének a meghatározására. Ugyancsak a KTM, valamint a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat megbízásából két tanulmány készült a homokhátsági talajvízszint-süllyedés teriilet- és településfejlesztési kölcsönhatásairól (VÁTI 1994a, 1994b). Az Országgyűlésben 1994. szeptember 26-án l.ezsák Sándor képviselő tett föl kérdést a Duna - Tisza közi hátság elsivatagosodásának megállapítás tárgyában, melyet 1995 elején megismételt. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter válaszában - a KTM és a KHVM egyeztetett elgondolásai szerint készülő előterjesztéstervezetre hivatkozva - kifejtette, hogy a rövid távú intézkedések elsősorban az ésszerűbb vízhasznosítási módok kialakítására irányulnak, a hosszabb távra tervezett intézkedések pedig a vízpótlás megoldását célozzák. Megalapozott döntés azonban csak akkor hozható, ha fölmérés készül arra is, hogy a nagy összegű bemházással hosszú távon milyen mértékű károk háríthatók el. 13