A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - RÓNAY ISTVÁN–KLING ISTVÁN–GYIRÁN ISTVÁN: A Duna-völgyi főcsatorna vízkészletét növelő fejlesztési lehetőségek

A hatályos országos vízkészletmegosztás szerint az Alsó-Duna-völgyi VÍZIG területére 17.4 m3/s vízmennyiség részben továbbadandó, részben átvezetendő a Dunából. Ebből 15.0 m3/s-ot az RSD-ből kell átvezetni a KÖF-be, 1.0 m3/s-ot a XXX-as, 1.4 m3/s-ot pedig a DVCS-n kell továbbadni. A vízszolgáltatásra a korábban belvízmentesítésre kialakított csatornákat vették igénybe. Az így kettősműködésűvé átalakított műveken végzett vízszolgáltatás, a vitathatatlan előnyök mellett az alábbi problémákkal is jár. Az öntözővíz vezetése nagy szelvényű, kis esésű (átlag 4-8 cm/km) csatornákon történik. A rendszer D-i részén, a Sárközi vízrendszerben jelentős, 3.6 m3/s vízigényt kell kiszolgálni. Ennek érdekében a rendszerben több mint 100 km hosszban kell vezetni a vizet. A Tassi zsilipnél végrehajtott vízbetáplálás növelés vagy csökkentés hatása, a rendszer alsó részén kb. hat-hét nap múlva érvényesül. A vízkormányzást végzők mindig nehéz döntési helyzetbe kerülnek, amikor öntözési időszakban akár magas, akár alacsony Dunai vízállás miatt a vízbetáplálás csökkentéséről kell határozni. A bevezetett vízhozam átmeneti rövid idejű csökkentése is tartós vízszolgáltatási zavarokat okozhat. Ellenkező esetben viszont gyakran előfordul, hogy a rendszer alsó felében elhelyezkedő belvizes szivattyútelepek a bevezetett és fel nem használt öntözővizet szivattyúzzák vissza egy-egy árhullám időszakában a Dunába. A vízkivételek megvalósulása esetén lényegesen kisebb kockázattal lehetne az RSDből történő vízbetáplálás átmeneti csökkentéséről határozni. 2. FOKTŐI VÍZPÓTLÓ MŰ: A Foktői vízkivétel már a Duna-völgyi vízrendszerre kidolgozott eredeti vízgazdálkodási koncepcióban is szerepelt. Az 1964-ben épített Foktői szivattyútelep reverzibilisnek épült, de az időközben bekövetkezett változások (Duna medermélyülése) miatt a vízpótló funkció nem működik. A jelenlegi üzemrend szerint, a Csorna-Foktői csatorna végszelvényében (33+380 cskm) 5.0 m3/s vízmennyiséget adunk le a Duna-völgyi főcsatorna 55+395 cskm szelvényéből. Ebből kb. 1.0 m3/s-ot leadunk a 29+587 eskm-ben kiágazó Sárközi III. főcsatornába, a maradó 4.0 m3/sot tovább vezetjük a 9+170 cskm-ig, ahol a kicsatlakozó Sárközi I. főcsatornán keresztüljut el a Sárközi vízrendszerbe. A 9+170 és a 2+976 cskm-ek közötti csatorna szakaszon szinte egész évben pangó víz van, ami tartósan meleg és aszályos idő esetén rendszeres vízminőségi problémákat szokott okozni. A Foktői vízkivétel megépítésével ez az üzemrend jelentősen megváltozna az alábbiak szerint: a Duna-völgyi főcsatornából 1.5-2.0 m3/s-ot vennénk ki, amiből 1.0 m3/s-ot leadnánk a Sárközi III. főcsatornába. A maradó 0.5 - 1.0 m3/s a Csorna-Foktői csatorna 9+170 cskm-ig 120