A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - PÁLFAI IMRE: A Duna-Tisza köze vízgazdálkodási problémái és megoldásuk lehetséges módozatai

nálatokat külön részletesebben is megvizsgálták (Csordás - Csatári 1990, VITUKI 1991). A helyzet javítását célzó megoldások szempontjából nagyjelentőségű volt az a kutatási-fejlesztési szerződés, melyet a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Vízgazdálkodási Főosztálya az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatósággal 1991. december 18-án kötött, s amely nyomán 1992-ben elkészült "A Duna - Tisza közi hátság távlati vízgazdálkodási koncepciója" (ATIVÍZIG 1992). Ennek kidolgozásában közreműködött az Alsó-Duna völgyi, a Közép-Duna völgyi és a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke (Ijjas - Mészáros 1992) és a V'ITUKI (1992b). A koncepcióban megfogalmazott főbb teendőket az Országos Vízügyi Főigazgatóság önálló kiadványban tette közzé (Pálfai 1993a). E kiadványban a vázolt problémakörről a gazdálkodóktól - az országgyűlési képviselőkön át - a miniszterig többen kifejtik véleményüket. A kutatási-tervezési munkával párhuzamosan rendszeresen és szinte folyamatosan zajlottak az érdekeltekkel és a különféle hivatalos és társadalmi szervezetekkel folyó egyeztetések. A közvélemény is kellő tájékoztatást kapott az eseményekről, főként a helyi sajtón keresztül. A tárgyalások leggyakoribb színhelye Kiskőrös volt, ahol Kánya Gábor akkori országgyűlési képviselő "vezéreltével" 1991-93 között sokszor ülésezett a Duna - Tisza közi problémával foglalkozó "ad hoc" bizottság. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságában Nagy Attila képviselő beszámolója (1992. május 6.) hívta föl a figyelmet, főleg a Duna - Tisza közi kis tavak sorsára. A sok szálon összekapcsolódó és gyümölcsöző együttműködés egyik kiemelkedő eseménye a Kiskőrösön 1993. március 19-én rendezett konferencia volt (l'álfai 1993b). A konferencia ajánlásait, mivel azok ma is megszívlelendők, az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük: A Duna - Tisza közi Hátságon a régóta tartó száraz időjárás és a többféle emberi beavatkozás hatására nagyfokú és tartós talajvízszint süllyedés következett be, mely zavarokat idézett elő a külterületi lakosság vízellátásában. Károkat okozott a mező- és erdőgazdaságban, hátrányosan befolyásolta az üdülőtavak vízforgalmát, végveszélybe sodort különféle védett természeti értékeket. Mivel a települések vízellátására igénybe vett rétegvizek a talajvízből pótlódnak, annak süllyedő tendenciája a rétegvizek utánpótlódásának csökkenéséhez távlatilag esetleg teljes megszűnéshez - vezet. A veszélyeztetett zónában - mely Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megye Hátsági területein mintegy 8 000 km^-re terjed ki - közel fél millió ember él. A több éve folyó feltáró és megoldást kereső vizsgálatok eredményeit a: 1993. március 19-én Kiskörösön tartott "A Duna - Tisza közi Hátság vízgazdálkodási problémái" című konferencia résztvevői - a minisztériumok képviselői egyetértettek azzal,, hogy súlyos társadalmi, gazdasági és ökológiai problémáról van szó, amelyek kiéleződésének elkerülése, illetve a 11