A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - KOCH GYÖRGY–RÓNAY ISTVÁN: A Duna-Tisza közi hátság vízpótlásához szükséges vízkészlet biztosításának lehetőségei

2. A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI) -DUNA (RSD) ÉS A DUNAVÖLGYI VÍZRENDSZER KIALAKULÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETI LEÍRÁSA 2.1 Az RSD kialakulása A múlt században a Duna Budapest alatt két ágra szakadt, a budafoki és a a soroksári ágra. Egyik sem volt főágnak tekinthető. A zátonyos medrek Pesten és Budán többször idéztek elő jeges árvizet. Az 1883-as dunai árvíz is a szabályozatlan meder következményeként alakult ki, mert a rendezetlen, zátonyos szakaszokon jégtorlaszok keletkeztek és ezek a vizet rendkívül megduzzasztották. A katasztrofális méretű jeges árvíz nyomán megindult folyamszabályozási munkák során a budafokit választották főágnak, a soroksári ágat pedig az 1871-73. években elkészült "Gubacsi gáttal" (a mai Gubacsi híd környékén) felülről lezárták és mintegy 30 m

3/s átlagos vízátbocsátó képességű tápzsilippel biztosítottak bizonyos vízfrissitést. A lezárás előtt a Duna vízhozamának 1/3-1/4-e a soroksári ágban folyt le, igy a lezárás után előállt vízhozamcsökkenés jelentős vízszintcsökkenéssel, elmocsarasodással, feliszapolódással, a hajózhatóság megszűnésével járt. '1904-ben törvényben rendelkeztek a soroksári Duna-ág rendezésére, hajózhatóvá tételére. A törvény felhatalmazása alapján épülhettek meg azok a művek (Kvassay és Tassi zsilipek), melyek eredményeként kialakult a Duna főmedre és a Ráckevei (Soroksári) Duna, mint csatornázott mellékág. 2.2 A Dunavölgyi vízrendszer kialakulása Magyarország legnagyobb kiterjedésű vízrendszere a Dunavölgyi vízrendszer, amely 4676 km2-en terül el és Soroksártól Bajáig egy vízügyi egységet képez. Területén az ármentesítéseket megelőzően nem volt csatorna. A Duna bal parti árvízvédelmi vonalának kiépítését követően, az 1800-as évek közepétől kezdték kialakítani az ármentesitett területek belvízmentesítését szolgáló csatornákat. A Dunavölgyi vízrendszer belvízmentesítésére már 1859-ben átfogó és egységes tervet készített Klasz Márton főmérnök. A Klasz féle terv szerint a Dunavölgyi főcsatorna nyomvonala a meglévő ereket felhasználva Felsőbabád, Sári, Peszéradacs, Szabadszállás, Fülöpszállás vonalat érintve haladt volna Akasztóig. Akasztó alatt a Kígyós mellékcsatorna nyomvonalán haladt a Sárközi II. sz. csatorna Csillagost 100