A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

(361 m), Hegyesd (281 m), Tóti-hegy (347 m) és a Gulács (393 m) zárja a sort. A Balaton-felvidék domborzati viszonyai a kisebb-nagyobb szőlővel és erdővel borított dombok, hátságok, a tövükben eredő, vagy mellettük elfolyó-patakok elragadó, szemetgyönyörködcccő egységet alkotnak. A természeti ritkaságok és utolérhetetlen szépségük, a kulturális és népművészeti emlékek az ország egyik igen értékes, vonzó tájegységévé emelik a Balatoni-felvidéket. A felvidéken aprófalvas települések alakultak ki, magukon hordva a népi építészet összes szépségét. A falvak sűrűn, egymástól pár km-re helyezkednek el, úthálózattal összekötve. 3. A BALATONI FELVIDÉK FELSZÍNI VIZEI A Balatoni-felvidék NY-i fele DNY irányában lejt, így a Tapolcai medence vizét összegyűjtő legjelentősebb vízfolyások: Egervíz, Tapolca-patak, Kétöles-patak (Visztói-patak), Világos-patak, Lesencc-patak, Nemesvitai határárok, melyek befogadója a Balaton. A Káli-medencét szeli át, gyűjti össze a medence vizeit Burnot-patak és vezeti a befogadó Balatonba. A Balatoni-felvidék K-i fele Zánkától egészen Balatonfűzfőig D-i irányban a Balaton felé lejt. A kisebb-nagyobb völgyekben eredő vízfolyások, Csorszapatak, Orvényesi-Séd, Siske-patak, Koloska-patak, Csopaki-Séd, Lovasi-Séd, Vörösberényi-Séd, Fűzfői-Séd, befogadója a Balaton. A Balaton vízgyűjtő területe a 3/1984 (II.7) OVH sz. rendelkezés alapján a legszigorúbb 1. vízminőscgvédelmi kategóriába tartozik. 4. BALATONFELVIDÉK FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEI A térség hidrogeológiai viszonyait jelentősen befolyásolja a térség közepén elterülő 200-700 m magasságban emelkedő Bakony hegység. Területén és a hozzá csatlakozó Balatoni felvidéken nagy területen a felszínen, ill. felszín közelében található a mezozoós karbonátos alaphegység. E közettömeg nagy vastagsága és repedezett karsztos kifejlődése nagy transzmisszibilitással rendelkezik. Vízrekesztő réteggekkel elválasztott felszín alatti víztároló egységekben nagy mennyiségű karsztvíz képezi a területen a hasznosítható vízkészleteket. Tekintve, hogy a közettömegek fölött a takaró összlet vékony, szakadozott , az utánpótlódás gyors, a vízkészlet szennyeződésre érzékeny. Ugyancsak érzékeny a szennyeződésre a Tapolca környékén és a Balaton parton felszínen lévő szarmata mészkőréteg, valamint a nagyvászonyi pannóniai édesvízi mészkő. - 486 -