A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

3.2 Bekötések, ellátottság Az ivóvíz- és szennyvízmennyiségek alakulásának értékelésénél ismernünk kellene az ellá­tottsági arányokat is. ezeknek pontos meghatározása azonban a népesség adott összetétele és szezon-függósége mellett nem könnyű feladat. Becsléseinket az ismén bekötési számokra alapozva végeztük el. Az ivóvíz-bekötések száma jelenleg 19 ezer körüli, s ez az elmúlt öt évben már csak néhány százalékkal emelkedett.Ennek alapián az ellátottságot éves átlagban kb.87%-kal, nyáron 75%-kal, télen 90%-kal vehetjük figyelembe. A csatorna-bekötések száma ugyanakkor jelentősen megnőtt, és ezek ismeretében a teljes r égióra az alábbi ellátottsági arányok becsülhetők : naptári bekötések i ellátottság (%) évek száma nváron télen éves átlagban 1989 3 410 29 35 33 1990 4 400 37 44 42 1991 5 360 45 51 50 1992 6 045 50 56 55 1993 6 399 52 58 57 3.4 Ivóvíz- és szennyvízmennyiségek éves átlagértékei A térség vízi közműveinek igénybevételében bekövetkezett változásokról egyértelmű képet nyújtanak a vízmennyiségek összesített évi adatai, illetve az azokból számítható napi átlagértékek. A felhasznált összes ivóvíz mennyi­ségének 1989-ig tartó lassú növekedése a díjemelések hatására hirtelen irányt váltott, és az utóbbi négy évben összesen 25%-kal, évente átlag 6,7%-kal csökkent. A csatornahálózatba került szennyvizek estében ez a tendencia-váltás valamivel később következett be, s a csökkenés mértéke is kiseob volt. ami elsősorban a csatornázási munkák folyamatos előre­haladásával és a bekötések számának jeientös növekedésével indokolható. évek - 469 -

Next

/
Thumbnails
Contents