A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

Ezzel a kétlépcsős megoldással elérhetőnek látszik a 95 H-os tisztítási hatásfok. A Zala vízgyűjtő másik városában Zalaszentgróton a múlt évben került üzembehelyezésre a bővített és átépített szennyvíztisztító telep. A/0 technológia került alkalmazásra, biológiai foszf

ortalanítássál, de biztonsági trtalékként vegyszeradagolás is van. A telep kapacitása 1500 m3/d, amely várhatóan távlatban is elegendő lesz. Az eddigi üzemelési tapasztalatok kedvezőek, vegyszeradagolásra még nem volt szükség enélkül is határérték alatt volt az elfolyó tisztított szennyvíz foszfor tartalma. Tehát a két városban elérhetőnek tűnnek a kitűzött célok. Kicsit nenezebb a helyzet a községek esetében. t A Zala vízgyűjtőn összesen 160 település van. Ezek közül mindössze nyolc településen üzemel csatornahálózat és szennyvíztisztító telep. Ráadásul a vízgyűjtőn lévő nyolc csatornázott településen Zalaegerszeg kivételével a csatornázottság igen alacsony fokú. A Magyar Tudománvos Akadémia előterjesztése szerint a tó vízgyűjtőjén lévő egyéb teleoüléseknél (tehát a községekben) a csatornázottágnak a 60 S-ot el kell érnie és a szennyvíztisztító kapacitást is ennek megfelelően kell kiépíteni. Az ezzel kapcsolatban készült tanulmányunkban - tekintettel az aorófalvas településszerkezetre - 500 lakosnál húztuk meg a határt ameddig a községek csatornázásra kerülnének. Ez azt jelenti, hogy a vízgyűjtőn lévő 160 településből kb. 80 település csatornázását és szennyvíztisztítását kellene megoldani . A tanulmányban törekedtünk arra, hogy mind a beruházási, mind az üzemeltetési szempontból kedvezőbb regionális megoldásokat részesítsük előnybe. - 463 -