A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

vízi után a balatongyöröki telep is felhagyásra kerül és a keszthelyi telepen a biológiai rész és a foszfortalanító kapacitását 25 000 m3/ö-re kell Dővíteni. Ekkor már Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök,Bal atonederics, Hévíz szennyvízén kívül Aisópáhok, Felsöpáhok és Cserszegtomaj szennyvize is Keszthelyre lesz vezetve. Véiemenvünk szerint a keszthelyi szennyvíztisztító telepen nem csak egyszerűen bővítésre lenne szükség, nanem technológiai vál tásra is. A rossz oxigénoeviteli hatásfokkal dolgozó rotorok he Ivett célszerű lenne áttérni a sokkai gazdaságosabb oxigénbevitel t biztosító mélylégöefúvasra, a hagyományos biológiai tiszti tás nelvett a biológiai foszforeltávolítást biztosító A/0 technológiára . Esetlegesen ebben az esetben is szükség lenne vegyszeradagolásra. ae a jelenleginél lényegesen kisebb mértékben. 3ó pélcaként területünkről megemlítjük a nagykanizsai szennyvíztisztítót, ahol a csatornameoencés levegőztető medence átalakításával, a mélylégöefúvásos levegőztetésre való áttéréssel és az A/0 tecnnológia alkalmazásával a telep kapacitása, 12 500 mJ/ű-ről 25 000 m3/D-re emelkedett és az elfolyó tisztított szennyvíz foszfortartalma az üzemoehelyezés óta folyamatosan - minaen vegyszeradagolás nélkül - 1,0 mg/l alatt van. Kecvező adottságként a keszthelyi szennyvíztisztító teiapen is rendelkezésre áll egy ilyen 8000 m3/d kapacitású csatornamedencés levegőztető medence. A Magyar Tudományos Akadémia előter Tesztés.ésar is szerenel, nogy ahol aaottak a lehetőségek a kivezett-fesae. ucttít imég tisztított szennvvíz sem vezetnető Közvetlswn&G. .s ifcaüeitonba. Ezért ".áviataan mmaenkéDDen indokolt a BaI»iTasrtíft»iÍQi!tJti. sE/zentvt íz•. tsztító telep felhagyása és a teljes szenny vi ze>enny iséc Kesztíelyre vezetése. •ssztnelven ugyanis ezek a feltételek adcttak.