A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

A HÉVIZI-GYÓGYTÓ TÁVOLABBI KÖRNYEZETÉNEK VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI PROBLÉMÁI. Horváth Lajos Nyugatdunántúlí Vízügyi Igazgatóság Összefoglalás: A Dunántúli-középhegység Ny-i részének mezozóos karbonátos tömege és mélybe süllyedt folytatása a "Rába,és Balaton" szerkezeti vonalak között nagy kiterjedésű összefüggő karsztos tároló rendszert alkot, amely egy részében alakult ki a HÉ

vizi-gyógytó természetes vízgyűjtő területe. Az utóbbi évtizedekben a karsztvizkészletekbe történt nagymértékű bányavízvédelmi célú beavatkozások felborították a természetes karsztvizháztartási egyensúlyt. A Minisztertanás 3211/1989.sz. határozata előírta a Nyirád térségi, legjelentősebb bányászati célú víztermelések megszüntetését 1990. junius 30.-ával. A karsztrendszer feltöltődése megkezdődött, a Hévizi-gyógytó forrásainak hozama növekedett. 1. A HÉVÍZI GYÓGYVÍZ TERMÉSZETES VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE. Hévíz hírnevét a természetes módon feltörő gyógyvize alapozta meg és tette külföld számára elismert gyógyhellyé. Terápiás kezelés a tóban, továbbá a gyógyszállókban és szanatóriumokban történik. A szanatóriumok és gyógyszállók gyógyvíz-ellátását 9 hévízkút biztosítja. A Keszthelytől Budapestig húzódó NYDNYKÉK csapásirányú Dunántúli-középhegység fő tömegében mezozóos karbonátos kőzetekből áll. Egységes összefüggő rendszert alkot a Nv-ra. É-ra és K-re hirtelen, vagy lépcsősen mélybe sülylyedt, fiatal képződményekkel takart, megszakítás nélküli folytatásukkal. A Dunántúli-középhegységben vízföldtani szempontból - 431 -