A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

idők arányára is utal. Nem nehéz ismét felismerni az azonosságot az adatszerkezetek rákövetkezési függvényével. 4.2. Numerikus és laboratórumi kísérlet elve A számítástudomány modell felvételének másik iránya szerint haladva, amikor egy porózus közegbe folyadékot juttatunk sajátos alakzatok jönnek létre. A vonatkozó szakirodalomban viszkózus ujjasodásnak es kinetikus feldurvulásnak nevezik azon eseten amelyet két eltéró viszkozitású anyag egymásrahatása eredményéül kapott mintázatok jellemznek. Ezek a mintázatok jól definiálható mértékkel a fraktáldimenzióval rendelkeznek. A fraktálmintázatok megjelenese általánosnak vehető mind a természetes mind a technológiai ft .yamatokban. Geometriájukat tekintve ezek a legkülönbözőbbek lehetnek, akár véletlenszerűek akár bizonyos szimmetriával rendelkezőek. A hidrodinamikai diszperzió vizsgálata során egymástól viszkozitásban el nem térő folyadékok egymásrahatását tekintjük. Belatható, hogy a koncentrációs front 0.5 -es értékéhez tartozó kontúr fraktáldimenziója minden esetben 1.42±0.01-re adódik. (Maloy et al, 1988). A mintázatok számítógépes vizsgálata a kép szkennelésével kezdődik. Nagyfelbontású kép esetén 300-400 dpi a memóriában ennek a nagyságnak megfelelő tömbbel reprezentálunk. Ez a nagyság meghaladhatja egyes memóriák teljesítőképeségét. Amennyiben olyan ón-hasonló adatszerkezetet valósítunk meg, amely diaenzioia 1.4210.01 értékű a C=0.5 koncentrációértékhez tarto

zó ponthalmazt ide e

l tudiu

k tárplní- Ez a tárolás ä fizikai folyamat altal diktált növekedés nvomonkövetésénél fontos. amikor 1 aboratormmi kíserletben percenként nagyszám

ú f<

?l

vé

te

;t továbbítunk a számítógép felé

. (A kísérlet végén a rendelkezésre álló képek száma elérheti az ezret.) A létrehozott fraktál-adatszerkezetet a memóriában több módon is reprezentálhatjuk. 5.0 ÖSSZEFOGLALÁS A MHT Balatoni Vándorgyűlésére elkészített íiolgozatban. az évekkel ezelőtt tervbe vett Környezetvédelmi Térbeli Sßfiomiacibs Rendszer adatbázisához elméletileg kapcsolódva Stejiasttiak ki nézetünket a számítástechnika helyzetéről, a számítástudomány - 429 -