A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

A bányászati tevékenység csökkentése vitathatatlan környezeti, vízgazdálkodási eredménnyel járt, melynek els8 jelei (a karszvíz szintjének stabilizálódása) már megfigyelhetők. Ugyanakkor a térségben megnőtt a munkanélküliség, mivel a Bányavállalat volt az egyetlen jelentősebb munkaadó a környéken. 3. AZ IPAR VÁRHATÓ FEJLŐDÉSE Az egyes nagyobb ipari körzetekkel kapcsblatban már utaltam rá, hogy jelentős fejlődés sehol sem várható. Szerencsésebb esetben az egyes szervezetek gazdálkodása, piaci pozíciója stabilizálódott, így azbknál további leépülés már nem várható. Az is igaz, hogy jelentós fejlesztésekre, új munkahelyek létesítésére sem lehet számítani. Továbbra is kedvezőtlenek a kilátásek a Fűzfő-Várpalota-Berhida háromszögben, ahol még több kisebb-nagyobb üzem sorsa bizonytalan, felszámolásuk lehetősége sem kizárt. Az egyes településeken létesült kisebb ipari üzemek, szövetkezetek főleg bedolgbzást vállalnak, vagy helyi igényeket elégítenek ki. Általában azok tudtak talpon maradni, melyek stabil megrendelői kört építettek ki. így a fennmaradásuk többé-kevésbé biztosított, de jelentős növekedésre nem, csak stagnálásra számíthatnak. Ezek a kisüzemek egy-egy település lakosai számára biztosítanak szerény megélhetési lehetőséget. Annak ellenére, hogy a Balaton környéki ipart is megérintette a gazdasági válság, a visszaesés és munkanélküliség nem éri el az országos átlagot, kivéve az ipari háromszögben. Viszonylag szerencsés méretű és tevékenységi körű ipar települt a térségbe. Több kisebb üzemet sikeresen privatizáltak, másoknak a külföldi megrendelés ill. bérmunka, vagy éppen a környező belső piac teremt stabilitást. 4. NÉHÁNY SZŐ A HELYI KERESKEDELEMRŐL A terület üdülőkörzet jellege miatt a kereskedelem fontos gazdasági szerepet tölt be. Sajnálatos módon mind a mai napig az ellátás szezonálisan in- 7\61 -