A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

A BALATON KÖRNYÉKI IPAR JELENLEGI HELYZETE ÉS A KÍVÁNATOS FEXÖOÉS Dénes Mária Magdolna Ipari és Kereskedelmi Minisztérium A vizsgált térség az ország kevésbé iparosodott területei közé tartozik. Az ipari tevékenység három jelentősebb központja alakult ki, cie ezekben is vi­szonylag kis számú, közepes vagy kis méretű gazdálkodó szervezet jött lét­re. A gazdasági válság itt is a termelés visszaesésével, vállalatok felszá­molásával, munkahelyek megszűnésével járt együtt. Ennek ellenére a gazdasá­gi hanyatlás mértéke az országos átlagot nem érte el. A legkedvezőtlenebb helyzet a Balatonfüzfő-Várpalota-Berhida ipari háromszögben alakult ki, ahol a gazdasági stabilizáció nem fejeződött be. 1. A BALATON ÉS A ZALA VÍZGYŰJTŐJÉN KIALAKULT IPAR FÖB6 JELLEMZŐI 1.1. Általános jellemzők A Balaton és a Zala vízgyűjtőjeként lehatárolható terület soha nem tarto­zott az ország iparosodott térségei közé. A Balatont már a századforduló táján is üdülésre használták, s ez a szerepe az idők folyamán egyre nett. így az '50-es évek nagy ipartelepítései is jórészt elkerülték a vidéket. Említésre méltó ipari centrum a Balaton környékén csak a Balatonfűzfő-Vár­palota-Berhida háromszögben és Veszprémben alakult ki. Az ipari háromszög

Next

/
Thumbnails
Contents