A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

többi

etinforációt hordozó információtömeg előállítása a cél. Alkalmazásuk ismert még az egyes vízgazdálkodási folyamat matematikai modellje adatbázisformaimának biztositasa térbéli adatbázis segítségével. A GIS-ek mint programozási nyelvek is tekinthetők, s így a már említett követelmények egy GIS esetén fokozottabban jelentkeznek. Felmerül a kérdés, hogy milyen osztályba lehet a GIS-eket sorolni. Tekinthetőek-e úgy, mint egy feladatot támogató segédeszköz (pl. mint egy szövegszerkesztő), amelynek belsó "lelkivilágát" megismerni felesleges, mivel tárgyi tudásunkat a vízgazdálkodási feladat szempontjából (adatbazisából) hasznosítjuk a használat során? Ha a helyzet ez, akkor nem lenne arra szükség, hogy költséges rendszereket szerezzünk be, hiszen megfelelő programcsoportosítással (például az igen elterjedt AutoCAD+dBASE kombináció) a "térbeli" feladataink többsége egy csekélymértékü "ráprogramozással" megoldható. A továbblépés elméleti szinten azonban, csak olyan ismeretek birtokában törénhet meg, amelyek mint építőkockák a térbeli infornációs rendszert magasabb szintű prograaozási tevékenységet tekintik. Ilyen új ismeretek közé tartozik a statisztikus termodinamika és a fraktálgeometria is. A következő fejezetben a számítástudományi modell bevezetésekor használt matematkai fogalom, a fraktálgeometria alapjainak bemutatásával foglalkozunk. 3.0 A FRAKTÁLGEOHETRIA ALAPJAI Vegyük szemügyre az 1.ábrán feltüntetett alakzatokat. Az ábrán vegyesen tüntettünk fel kristályosodással, elektrokemiai úton, viszkózus kiszorítással létrehozott mintázatokat. El kell fogadnunk, hogy eme alakzatok feltűnő hasonlóságokat mutatnak. Ez azért érdekes, mert eltér

ő fizikai

. K

ém

iai fol

yamatok ered

mé

nyéül jö

tt

ek l

étr

e. (vicsek, 1988) (Az ábra a,b,c része kristályosodással, d,e,f része viszkózus kiszorítással (két eltérő viszkozitású folyadék egymásrahatása), g,h,i részei pedig a cink elektrokémiai leválasztasávai kapcsolatos kísérletekben megfigyelt struktúrákat mutatja.) Az ábrákon megfigyelhető alakzatok un. fraktálo

k (Mandelbrot, - 424 -