A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

3. L. Rendezett hulladéklerakás Hazánkban (és külföldön is) az egyik leggyakoribb (és egyben legolcsóbb) hulladékártalmatlanítási módszer a hulladéklerakás. Ez történhet: - gödörfel töltéssel, - dombépítéssel. A módszert néhány szóban így lehetne ismertetni: A szigetelt (ez lehet természetes vagy mesterséges) alaozatra rétegenként (ez általában 1 m) hulladékot terítünk, s minden rétégét egy vízzáró szigetelósávval zárunk le. Ilyen módon egy úgynevezett kapszulát képezünk, amely elzárja a hullaoékot a környezettől. Természetesen gondoskodni kell a csapadék ás csurgalékvíz elvezetéséről, tisztításáról, valamint a keletkező deoóniagáz elvezetéséről is. Az Észak-balatoni térségben a aepóniaépítés az alábbiak szerint zajlik le: Általában a hulladék deponálása folytatólagosan folyik, tehát folyamatosan haladnak a feltöltéssel. Néhány munkagép néha úgv-anogy elegyengeti a már lerakott hulladékot. Ez a folytatólagos tecnnológia azt eredményezheti, hogy a depómagáz felgyűlik a oeoóniatestben és ez robbanáshoz vezethet, ha nincs a gáz kitermelve és biztonságosan elvezetve (hasznosítva). A gáz nasznosítására látható a térségben példa is. A kitermelt gáz ami CH,, H,S, NH, összetételű, hasznosítható, pl. a szociális helyiségek fűtésére vagy mondjuk szeszfőző üzem működtetésére. üvegházak fűtésere. Ha azonban kifejezetten gáztermelés lenne a cél, nem csuoán gázmentesítés, ügyelni kellene a depóniába kerülő anyagokra és arra. hogy megfelelő legyen a nedvességtartalma a hulladéknak, hiszen az anaerob rothadásnak, amelynek egyik végterméke a biogáz, vannax bizonyos .feltételei. Ha tehát nem cél a biogáztermeiés, szükség van arra, hogy a lehető legjobban megoldjuk a víz távoltartását a depóniától, ezt egyrészt a depónia megfelelő Kialakításával, és vastag lezáró fedöszigeteléssel lehet megoldani, illetve övároK rendszerrel lehetne a csapadékvizet összegyűjteni és a telepről elvezetni . - 730 -