A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

2.3.1. £lői.rásq_k Hogy idézzek néhány szót az ÉVM által 1978-ban kiadott "Útmutató a települési szilárd nulladékok rendezett lerakással történő ártalmatlanításához" c. szakmai irányelvből (mely azért ma mér korszerűsítésre és átdolgozásra szorul). Az irányelv szerint a lerakóhely : ' 2 . ) - lakott területtől 1000 m, közúttól 100 m-re alakítható ki, - 100 ír, szélességű íásított védőterület kell, - csak K - 10"" m/s vízáteresztő képességű talajban létesíthető, - a vízzáró réteg vastagsága a fenékszint alatt min. 3,5 m, vagy szigetelni kell. min. 1,5 m (agyag, szigetelófólia), - gondoskooni kell a csapadékvizek elvezetéséről, tisztításáról, elienórzesérői • 2.3.2. £ _jei_e£l_e.2i_ Az aoatgyűjtés sprán tapasztalhattuk, hogy a vizsgált térségcen termesze lesen itt is akadnak kivételek), felhagyott vagy néha Tieg működe murvaoanvák szplaálnak kpmmunális hulladék lerakására. Ez a szemléletmód végül is praktikusnak tűnik, hisz egyfelől (a panva részéről meg van oldva a rekultiváció gpndja, másfelől "el Lenet tűntetni" a szemünket bántó szeméthalmokat a föld alá. Végül is ez nem lenne rpssz elgondolás (hivatalos termiriplógi a szerint: gödöríeltöltéses hulladékdeponálás), de a kivitelezéssel sajnos gonopk vannak, HS ugyanis nincs megfelelő szigetelése, ill ;saoadékviz elvezetése a lerakóhelynek es sajnálatos módon az asetek nagy többseoéoen nincs, akker a oepóniákban keletkező csűr jaiékvíz illetve a csapadékvíz akadálytalanul szivárpghat át a neszkőbe. szennyezve ezáltal a rendkívül értékes karsztvizünket, ameiv nénánv teiepülésünk ivóvízbázisát jelentik. Nyugaton egyébkent megtiltják azt, nogv meszköves területen nulladék1erakó heL ve t létesítsenek, éppen a fent említett okpk miatt. Azonpan a regi telepek helvét mar nem lehet megváltpztatni, de megfelelő jzemeltetéssei meg csökkenteni lehetne valamennyi re a környezeti <arpkat. Mit is értünk megfelelő üzemeltetésen?