A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

ti üzemállapotra. A Balatont táoláló többi patak hozamán még nem mérhető ki a változás. Az Eger patak esetében nem a nyirádi vízemelés hatása volt a döntő a hozamcsökkenésben , a Lesence és Viszlói patak pedig a nyirádi területen ered, ahol egy 6-7 km átmérőjű depresszióva 1 új egyensúlyi helyzet alakul majd ki a regionális ivóvizértékesítés víztermelése miatt. A ma üzemelő mélyművelésű bauxitbányák vízföldtani helyzete kedvezőbb, mint az egvKori Nvirádbányáé. Az 1983-ban megnyitott fenyőfői bányaüzem a Pápai Bakonyban kevesebb, mint 2 m3/min vízemeléssel művelhető, a szénbányászat előzetes vízszintsüllyesztése ugyanis kihatott a területre. Az 1990 óta működő Csabpuszta bánvaüzem vízemelése 10-12 m3/min. Jelenleg a Bakonyi Bauxitbanya Kft. 4 mélvmúvelésű bányaüzemében mindössze 5C m 3.m í n a bánvaszati célú vízemelés. A természetes utánpótlásnál lényegesen kevesebb vízkivétel mellett folyik a karsztvízrendszer feltöltődése. - 722 -