A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

A koncentráció-adatok alapján megállapítottuk, hogy mind a BOI5, mind a KOI-Mn és KOI-K éves átlagkoncentrációja szignifikánsan magasabb volt már az üzembelépés évében, 1985-ben. mint a megelőző időszakban. Fenékpusztanál az elmúlt 8 év átlagában 97 %-kal volt magasabb a BOIs koncentrációja, mint elárasztás előtt, a KOI-Mn 112 %-kal, a KOI-K 67 %-kal. Balatonhidvegnél mindhárom jellemző átlagkoncentrációja magasabb, mint Fenékpusztanál és lényegesen magasabb, mint Zalaapáunál. Éves hozamuk a vízhozam függvényében változik, így megállapítható, hogy Fenékpusztanál általában több szervesanyag folyik le. mint Balatonhidvégnél. Kivétel a BOl5. aminek hozama az elmúlt 8 év átlagában Fenékpusztanál kisebb volt (mintegy 4 %-kal). mint Balatonhidvégnél, ami jelentős mertékú szervesanyagbontásra utal. Fenti megállapítást alátámasztja az utóbbi öt évben párhuzamosan, szúrt es eredeti vízmintából meghatározott bikromátos oxigénfogyasztás meresi eredménye is. miszerint a partikulált szervesanyagra utaló KOI-KD ertéke a két szelvény között mintegy 35 %-ka! csökken (25 mg/l-ről 16 mg'i-re). Az oldott szervesanyagtartalomra utaló KOI-Ksz koncentrációja a kei szeivenyben lényegesen nem különbözött, 30-36 mg'1 között volt. Ebből az is következik, hogy az 1990-re bekövetkezett KOi-K.e növekedés a partikuiált szervesanyag nagyobb koncentrációjának tulajdonítható, ami össznangban van az aigabiomassza mérések eredményeivel is (12.), aminek alapjan feltételezhető, hogy a zoo- és baktenoplankton biomasszájával is (bár előbbit a fenékpusztai szelvényben nem mérjük, és utóbbira csak szórvány adatok utalnak (12.). A szervesanyagbontás következmenve, hogy Fenékpusztánál és Balatonhidvégnél a vízhozamnövekmény ellenére, nincs lényeges különbség a partikulált szervesanyaghozam között, előbbinél kissé alacsonyabb (átlagosan 2981 t/év a 3214 t/évvel szemben). Az oldott szervesanyaghozam viszont eppen fentiek kövekeztében a két szelvény között mintegy 27 %-kal nő. Az adatokból az is kitűnik, hogy 1993-ban a fenékpusztai szelvenvben lényegesen alacsonyabb BOI5, KOI-Mn. KOI-Kp koncentrációkat es hozamokat mértünk, mint az előző évben, ami egyértelműen a reszterúlet üzembelepesenek következménye: a területen a könnyen bontható partikulált szervesanyag visszamarad, lebomlása ott történik meg. Ennek következmenve az is, hogy az elsősorban huminanvag eredetű oldott szervesanyag koncentrációja gyakorlatilag nem változott (a hozamcsökkenés a vízhozamcsökkenes következmenve) A Zala vizsgált szelvényeinek szervesanyaghozam becslések eredmenvei alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a Hídvégi-to üzembeiépése ota az alatta lévő folyószakasz - és így a Keszthelyi-öböl - szerv esanyagterheiese jelentősen nőtt. Ez a növekedés a rendkívül jó tápanyagfelhasznalássaí. visszatartással összefüggő planktonikus eutronzació követezmenye. élő- (fito-. zooés baktenoplankton), élettelen partikulált. továbbá oldott szén esanvag formájában. Az is megállapítható azonban, hogy a mak-ofitaval borított II. ütem területén - az előzetes elvárásoknak megfelelően - a könnyen bonthatc szervesanyag visszamarad, ill. lebomlik. így a Balaton biológiailag aktív szervesánvag- 596 -