A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

Megállapítható, hogy különösen a PO4-P és NO3-N hozamnövekedése szamottevő aranvú. s különösen magas abban az időszakban, amikor visszatartásuk a Hídvégi-tóban 90 % körüli. A II. ütem 700 km^ vízgyűjtőjéről származó többletterhelésen tűlmenöen hozamnövekedésük az alsó 10 km-es Zalaszakaszon bekövetkező mineraitzáció. az autochton terhelés növekedésére vezethető vissza. Hangsúlyozni kell azonban azt. hogy éves hozamuk igy is töredéke a Hídvégi-tó létesítése előtti hozamnak, különösen 1993-ban, amikor az első részterület már üzemelt. A jeienseg azonban a teljes D. ütem mielőbbi belépésének szüksegessegere hivja fel a figyelmet. 3.5. A Zala also szakasz szervesanvaghozama A Kis-Balaton Védőrendszerrel kapcsolatos kutatási feladatokban a tápanvagtorgaiom vizsgálata mellett kiemelkedő jelentősege van a szervesanyagforgalomenak is. melyre a célvizsgálatok eredmenvein túlmenően a rendszeresen mert biokémiai es kémiai oxigénigény alakulásából következtethetünk. A biológiai icutatasi eredmenyek aiapján megállapítható, hogy a Hidvégi-tóban minden környezeti feltétel adott a jelentős mértékű elsődleges termelés lejátszódásához. aminek következtében számottevő mértékű a fogyasztás és a szervesanyagbontás is. Fenti folyamatok következmenve. hogy a tározóban lényegesen több szervesanyag epül fel es bomlik le. mint a felette levő folyószakaszon. Tovább bonyolítja a szervesanyagforgaiom folyamatait, hogy a Hidvégi-tó eredeti talaja is fokent a nagy szer\esanvagtartalmu. különböző mmeralizációs fokű láp- és tőzegtalaiokhoz tartozott (v.o.: 2. 2. fejezet), így az elárasztást követő első időszakban a fulvó- es hummsavak könnyen oldódó frakciói jelentős mértékben fokozták a belső szervesanyagterhelést. A biológiai folyamatok következtében azonban rövidebb-hosszabb szénláncú szerves savak es egyeb oldott szerves vegyületek magában a tározóban is keletkeznek, es egy részük az eifolvó vízzel el is folyik, nem beszélve az élő és élettelen, nagy szervesanvagtartalmu szesztonról. A tarozoter rendszeres vizsgálatokon alapuló vizirnnöségváltozásának jellemzese során megállapítottuk, hogy az aramlási út felső szakaszan a szervesanyagforgalmi parameterek gyorsan növekvő koncentrációjúak. majd az alsó szakaszon, a kifolyo. illetve a fenékpusztai szelvény irányáhan csökkenő tömenysegűek. A zaiaapati és fenékpusztai meröszelvenvekben - hasonlóan a többi vízkémiai jellemzőhöz - 1978 ota allnak rendelkezesre a heti meresek alapján kapott koncentráció- es hozamadatok, míg Balaionhidvegnél 1986 óta (8a. és 8b. táblazati. - 593 -