A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

I. A KIS-BALATON VÉDŐRENDSZER LÉTESÍTESÉNEK ELŐZMENYEI A Balaton felülete ma üzemvízszinméi (104.3 mBf) közei 600 km-, térfogata 1,98 knA Vízgyűjtő területe mintegy 10-szerese a tó felületetlek. 5776 km(16.). Vízgyűjtője 3 fo reszre oszthato (1. ábrái, igv az északi f 1100 km-1. a déli (1454~km2) és a nyugati - Zala - (2622 km*-) vízgyűjtőre. Legieientősebb tápláló vizfolyasa a Zala. ami a to vizutanpótlásanak 45 %-at szallitja. A keszthelvi-öbölbe torkollik, aminek területe csaK 6,4. térfogata 4.3 °o-a a to egeszenek. Az öböl sajátos áramlasi viszonyai miatt itt a viz tartozKoüási ideie hosszú (9.). A múlt század közepéig a Balaton vízszintjét gyakorlatilag a kiimatixus viszonyok hatarozták meg, a vízjáték 3-5 m-t is kitehetett. A legmagasabb vízállás 3-4 m-rel a mai fölé emelkedett, ezért a to területe a mainál lenyegeseD nagyobb volt. Ez időben a tó körül, a változó vízállásnak megfelelően, nagy kiterjedésű mocsarak voltak. A XDC. szd. első felétől tettek kísérleteket arra. hogy a Sió-csatorna- es zsiiip kiépítésével a to vizszintváltozasau kezoen tartsak, szabályozzák. Ezek a törekvesek 1863-ban vezettek célhoz, amikor a DéiiVasut Társaság a to déli pártján vezető Budapest-Fiume vasútvonal vedé íme erdekében megépítette a Sió-zsilipet. Ezzei a vízszintet 1 m-reí a mai ala süllyesztették. így a tó térfogatát a korábbi felere csökkentettek, ily modon a to körüli mocsarak ( a Zala also szakaszon is) gyakorlattlag szarazra kerültek. a szabad vízfelületek összezsugorodtak (8..9.'». A tó vízszintjének szabáivozasa utan indulhatott meg a betorkolló vízfolyások rendezése, a Balaton partvonalának kiépítésé, a környező területek meiioracióia. mezőgazdasági hasznosítása. Mindezen beavatkozasok következtében a környező mocsarak vizmmösegvédő funkciólát eppen akkor szüntettek meg. amikor a fejlődő ctvi'üzácio - urbanizacio. növekvő idegenforgalom, ipan fejiödes. intenzív mezőgazdaság - a tóba folyó vizek minőseget folyamatosan rontotta A civilizáció fejlődése magaval hozta a Balaton tapanyagternelesenek növekedései. melynek első ieleire. a magasabbrendű vízi növények teriedesere - mai fogalommal a bentonikus eutrofizacióra - mar a szazadfordulon felhívta a figyelmet BORBAS (1., 2.), míg CHOLNOKY (3.) a feliszapoiodas foivamatara A vizminőségromlás fokozódását leiezte a szazad közepetői az. nog> egyre nagyobb mennyiségben jelentek meg az algák (13.). visszaszorultak a hínárok, megindult a planktonikus eutroftzació. Első látványos jeie a Keszthelyiöbölben 1965-ben megfigyelt vizvtrágzas volt. amit a N-kötesre kepes Aphantzomenon flos-aque kékalga okozott (4.. 5.1 Az okok feldentésere a világon egyedülálló mérési program mdult a Zalan (6. t. A torkolati szelvényben. Fenekpusztánái 1975. a toncolattoi 23 km-re. Zaiaapáttná! 1977 óta napi gyakorisággal vízhozam-, lebegőanyag-, összes N- es összes P mérésék történnek, míg hetenkenti gva'konsagga! telieskörű felszinivíz vizsgálatok. De évtizedek ota folynak a tó teljes vizgyűitó terúletenek mas pontjain is nagy gyakorisággal, hetente-kéthetente szeleskórű vízminőségi mérések (7.). Az eredmények alapjan megállapították, hogy a tóba evente atlae