A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

Az 1990-ben készült legutolsó koncepció igen rövid időn belüli aktualizálását most nem annyira a tóval, hanem a társadalmi, politikai, gazdasági változásokkal végbemenő számos tényező tette indokolttá. A hatások elemzése és bemutatása külön előadást igényelne. Ezen hatások közül példaként - önkényesnek is mondhatóan - két tényezőt emelnénk ki: A települési fejlesztések "gazda" szerepének helyi önkormányzati szférába való átmenete, valamint az ivóvízszolgáltatással összefüggésben bekövetkezett központi támogatások isökkenése okozta "vízár robbanás" ténye. Utóbbi hatásának jellemzésére pld. 1991-1993 évek vízműkapacitásai és napi csúcsvíztermeléseinek adatai az alábbi képet adja: Év Vízmű kapacitás Napi maximális vízkitermelés em5/d em3/d 1991 1992 1993 F ia az éves víztermelési adatokat összevetjük megállapítható, hogy 1991-1993 között a kiszolgáltatott éves vízmennyiség 10-20 %-os csökkenése következett be. A csökkenés mértéke pedig 1993 évben lassult. Ezek után felmerülhet a kérdés, nagyon jó ez. legalább nem kell a vízműveket fejleszteni, több pénz maradhat másra. Ha azonban megnézzük a vízművek iltai kiszolgáltatott víz minőségét (erről az előadások során lesz szói és a meglévő vízellátó bejendezések állapotát, műszaki színvonalát mindjárt másképpen látjuk a kérdést. Arról nem is beszélve, hogy a gazdasági visszaesésnek egyszer meg kell állnia. A Balaton az ország deviza bevételének korábban egyik jelentős forrása volt. nem is beszélve az idegenforgalmi, állami és magán bevételekről. Az idegenforgalom felélesztése, a minőségi turizmus iránti igények erősödése elképzelhetetlen minőségi infrastruktúra nélkül. így igen is szükség van és lesz a korábban kiépült regionális jellegű vízellátási létesítmények fejlesztésére, bővítésére. 2. A FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓNÁL FIGYELEMBE VEENDŐ SZEMPONTOK 167,4 163.0 167,9 164.0 179,4 146.0 - 406 -