A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

A működés 9. evének nyarán végzett faállomány-értékelés azt mutatta, hogy a fák növekedése 16. ] m atlagmagassaggai és 24. i m átlagos törzsátmérővel a 'legjobb a 7. sz kazettáben. mie a leggyengébb a növekedés a magas talajvízszintű és ezért az öntözésből kihagyott 2. és 4. kazettában. A szennyvizöntozes kompenzáló hatása elienere az eredeti talaj minősége jelentősen befolyásolja a fák növekedését, amely a íatermesj osztályba sorolás alapján jó voit_ A fák kedvező fejlődéséhez hozzájárult a rendszeres ápolás is: a bakhátakai rendszeresen kaszálták, a bakhátközöket pedig a viz bes.';kkadasa után betarcsázták. beszámolták, ami jelen esetben a talaj vízvezető tulajdonságainak íenntartasa erdekében is szükseges. A szennyvízelhelyezés körülményéi között a nyárfák jó fejlődését igazolják azok az eredmények is. amelyeket a íatelepitest követő 17. évben. 1993-ban. a fák kitermelésekor kaptak. Az olasznvaras taáiiomanva eddigre elérte a vagaserettseget és a kitermelési adatok azt mulatták hogy a tciep fatermesztesi szemponiDÓl is gazdasagos volt: az üzemeltetőnek kereken 3 millió Ft úszta bevétele származott a nyárfákból azt követően, bogy az ültetvén*, kitermelése es újratelepítése megtörtént, s ez az összeg lermeszetesen csökkenti a telepre eszközölt ráfordításokat (ami azonban még nem jelenik meg a fajlagos üzemköltseg alább kimutatott értékeiben). A szennyvíztisztítás haiasítilcanai alakulását először 1984-87 között vizsgáltuk: a kiadaeolt szennyvíz es a telepről elfolyó talajszűrt víz minőségvizsgálati adatait ebben az időszakban az i. láblazai mutatja. Az eredményekből kitűnik, hogy a talaj es a ia együttes usztító halasa következtében lenvegesen csökkent a KOI. a BOI5. a zsír- es nlaitaruüom. az ammonium-ionok, valamint az összes N értéke. A könnyen oldódó sók. mint a Na és a Ca kimosodtak a talajból. A nitráttartalom viszont 2.5 mgl-ről 7.5 mg/l-re emelkedett, bar az elfolyó víz nitrátkoncentrációja meg így is alacsony, az ivóvíz naiarenékenéi is jóval kisebb értékű volt. A tisztulás mertékére jellemző. hogy a Balaton vízgyűjtőjéhez tartozó, ezért kiemelt jelentőségű vizminósegvedelmi területen a zaUikarost telep voll az egyetlen, amelyei fennállása óla nem kötelezek szennyvízbírság fizetésére. És ez a helyzet a vizsgálatot követő ivekben sem változott Az 1988-9? közötti időszakban végzett vizsgálatok eredmenveirői az előadas során mutatunk be adatokat A telep a kezdeti evek során kialakult öntözési fordulóval, egesz évben, folyamatosan uzemel. Az eredetileg 500 m-"Vnap-ról időközben 1000-re növekedett átlagos szennyvízmennyiség következtében az elhelyező és tisztító telep kapacitasanak felső nalaral is elérte az eves terhelés. Ennek ellenere a tisztítási hatásfok még így is Kielégíti a kenves vízminőségi és kömvezervedelmi igényeket, az üzemeltetési költség pedig az !között, időszakban átlagosan 2.80 Ft/m-' körüli fajlagos értékkel nagyon kedvező, hiszen mintegy harmada csupán a teleppel egyenrangú művi tisztítás Üzemköltségének. Ez az érték az utóbbi evekben - az infláció és az árnövekedések miat; - mintegy 6-7-szeresére emelkedett ugyan, de a mesterséges szennyvíztisztítás üzemköltsegenek ez még így is csak egyharmadát, egynegyedét teszi ki. A nvárfalermés értékesítéséből szármázó tiszta bevétel az üzemköltség végső értékéi tovább javítja. Időközben elkészült az elhelyező telep II üteme, amely újabb nettó 17 ha területet von öé a zaiaKaros; szennyvíz elhelyezesébe és tisziítasaba. Az l. ütem üzemelési tapasztalatait fölhasználva néhány változtatás történi az új teleprészen. amely nem szervesen kapcsolódik az I. ütem területéhez, hanem attól kissé távolabb helyezkedik el. jobb vízáteresztő képességű talajon, mélyebb talaj vizű területen. Itt a dréncsöveket oem az öntözött sorközökben, hanem a bakhátak tengelyvonalában helyezték el a