A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

Az (1) összefüggéssel meghatározott természetes vízkészletváltozás nem más, mint a tó lefolyástalan állapotára számított készletváltozás, azonban a szó igazi értelmében nem tekintható természetesnek, mert nem veszt figyelembe a tóból és a vízgyűjtőn történő vízelhasználást. A 2. táblázatban bemutatjuk az (1) összefüggéssel számolt tényleges természetes vízkészletváltozás adatait. A vízelhasználás figyelembe vételével az ún. módosított természetes vízkészletváltozá

s a következő összefüggéssel határozható meg: iS,. = AS„, + U [mm] (2) ahol U - vízelhasználás a tóból és a tápláló vízfolyásokból. A (2) összefüggéssel meghatározott módosított természetes vízkészletváltozás arra ad választ, hogy az adott évben mekkora lett volna a tóban képződött vízmennyiség a vízgyűjtőn és a tóból történt vízelhasználás nélkül. Ezek az adatok (2.táblázat) már közelebb állnak a szó igazi értelmében vett természetes vízkészletváltozáshoz,bár ezek sem veszik figyelembe az összes antropogén hatást. Ha a vízelhasználás évi adatait (1.táblázat) viszonyítjuk a módosított természetes vízkészletváltozás adataihoz (2.táblázat), akkor megkapjuk, hogy a tóból és a tápláló vízfolyásokból történő vízelhasználás milyen mértékben veszi igénybe az adott évben képződött természetes vízkészletet. A 2.táblázat utolsó sorának adataiból kiderül, hogy a vizsgált évek többségében a keletkezett természetes vízkészlet 5-18%-át használták el a vízellátás során, de 1990-ben ez az érték 100% volt. Az 5775 km

2 kiterjedésű Balatonvízgyűjtő 30 csapadékmérő állomásának 1951-1992. közötti 42 éves adatbázisából más vizsgálat keretében kiszámították a teljes vízgyűjtő terület átlgos évi csapadékát, amely 691 mm-re adódott. A jelen dolgozatban figyelembe ven évcsoporton (1981-1990) belül az utolsó három egymást követő év területi csapadékátlagai jelentősen - 10%-ot meghaladó mértékben elmaradtak az átlagtól. Az elvégzett számítások szerint a Balaton-vízgyűjtő területi csapadékatlaga 1988-ban 578 mm, 1989-ben 585 mm, 1990-ben 613 mm volt. Az adatok szerint szélsőségesen csapadékszegény évben vagy még inkább két-három évből álló évcsoport végén rohamosan csókkenő vízmennyiség képződik, amelyet a ráhasara&atok akár teljes egészében is elfogyaszthatnak, sőt a természetes vízkészletválujzás Kgafo iriióiéíe - 199 -