A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

2 BALATONI NÁDASOK A Balaton vizminösegenek védelmét szolgáló nadgazdálkodást 1984-ben tellek rendeletileg vízügyi feladattá A nádasok vízminőség-védelmi szempontból való minősítésé osztályokba sorolásukkal történt így 1 - V osztályú nádasok szerepelnek a nyilvántartásban Az osztályozás álapján a minőség javítása lenne a cél az V osztályú nadasok lehelőseg szennti megszüntetésével A vizminösegvedó nádgazdálkodás knténumai az alábbiak - a nádat a vegetációs időszakban aratni nem lehet. - a nádasokai lehetőleg jégről, a legkevesebb keletkező hulladékkal kell aratni. - égetéssel csak kivételes esetekben lehet a nadasallomanyt kezelni. - a már nem javítható leromlott nádasállomanvt a mederből el kell tavolitani Az elmúlt évek tapaszl3latai alapjan és a kritériumok figyelembeveteléve! az optimális vágási lehetőség a jégről való vágás A kifejlődött technológia, bár mocsarjáró es részben úszó kepességsel is rendelkezik, mintegy 10 cm-es (lábbal is járható) jég vastagságot kiván Ez sajnálatos módon rendkívül időjárás függő és idényenként nem haladia meg az 1-2 hetes optimális vágási lehetőséget. A teljes állomány ilyen módon való kezelése rendkívül gazdaságtalan és nagy darabszámú gépparkot igényelne A "hagyományos" v "ösi" kézivágas lehetőségének keresese tgyalaszka, tolókasza stb) a mai jelentós munkaerő tartalékok mellett sem vezetett emlitesre méltó eredményre Az elmúlt evekben kifejlesztésre került egy uszó nádvágo gép. kezelése azonban nehézkes es csak jó minőségű, viziallásokkal. cölöpökkel nem "tarkított" területeken alkalmazható A viziállások külön említést érdemelnek, ugyanis a kiadott rendelkezesek ellenere nagy részük télen is a tóban, ill a nádasokban marad, évente több százezer forintos karokat okozva a technikai eszközökben. Az 1984. év óta folytatott nadaratási tevékenyseg számszerű mutatón az 1 sz. táblazatban közöltük, melyből jól érzekelhetó a jeges állapot es a vágási mennyiség közötti korreláció - 96 -