A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)
közötti kapcsolatot és átmenetet megvalósító parti, bereki.l ápl és mocsári élőhelye k hidrológiai és ökológiai feltárását. Az ilyen átmeneti jellegű élőhelyeken mind a hidrológiai,mind az ökológiai folyamatok folytonosan a küszöbszintszerü határhelyzetek körül ingadoznak. Ezért az éghajlati, vizháztartási, vízminőségi éa élővilágbeli tényezők közötti kapcsolatok leírása és a tájfejlesztés kérdésfeltevéseihez igazodó modellezése, illetve szimulációja a két állandósult élőhelyénél is sokkalta bonyolultabb és feltáratlanabb feladat. Ilyen küszöbszint közeli helyzetekben az élővilág fejlődésének a 18.ábrán vázolt négy szakaszos fejlődési ciklusai felgyorsulásra hajlamosak, mert a ciklus.-H; lezáró, illetve ujre inditó "kreativ pusztulás" szakaszát az időjárás és e vízháztartás vi szonylagosan nem nagy anomália! /szárazságok, hőhullámok, áx> vizek, teljes átfagyás, bczóttüz, stb./ is könnyen kiválthatját és a korábbiakból lényegesen különböző irányokba terelhetik. A modell szerkesztés és a szimulációs idősor vizsgálat fentebb vázolt tartalmú és irányzatú kisebb-nagyobb mozaikjait természetesen a táj és a tó egészét érintő fejlesztési alternatívák és vizháztartási feltételei között egymással is össze kell kapcsolni. Ennek érdekében a vizhez kapcsolódó igai sokféle természet és társadalom tudományi szakterület együttes és összehangolt /egymás fogalomkörét, módszertanát és eszköztárát ismerő és a közös fejlesztési célok szerint rugalmasan módosítani, vagy kiegészíteni is tudó/ alkalmazása szükséges. A Balaton tájnak a viz mint környezeti ée életminőségi tényező kiemelté és válságossá válásából fakadó mai történelmi Bzakasza tehát gyakorlati igénnyé és szükségszerűvé teszi a vizzel foglalkozó sokféle szaktudomány belső és külső integrálódását, aminak főbb irányait és szintjeit a 19.ábr a vázolja. A viz és a táj kapcsolatának közös kutatása szintjén az emberi hatások meghatározó jelentőségűvé válásét és a jövő fejlődési változatait a múltbeli éghajlati, földtani, talej fejlődési, vizháztartási és élővilágbeli változások hosszabb távlatú feltárása alapján, azok uj hatásokkal bővült eredőjeként lehet és kell tekinteni. A tájfejlődésnek ebben a hosszabb múltba tekintő vizsgálatában fontos szerepük van a szaktudományok sajátos informatikai alapjait és eszközeit a más szakterületekre - 85 -