A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)
-tározott /évente átlagosan mintegy 1%-nyi/ visszaesést^Jelez. Ennek okát a Szerzők a műszaki és gazdasági tényezők sikján a főbb energiahordozók /olaj, földgáz, szén és a hasadó anyagok/ árának a kedvezőbb kitermelési lehetőségek fokozatos kimerülését követő kényszerű emelkedésében, az ökológiai és környezetvédelmi tényezők vonatkozásában a légköri . szennyezések nagytérségi és globális hatásaiban /savas esők, az üvegház hatást követő gyors éghajlatváltozás, az ózcnpajzs vékonyodása/, a közösségi és kulturális tényezőket illetően az országok közötti és az országokon belüli jóléti különbségek növekedésében, a gazdaság politikai tényezők tekintetében pedig a monopóliumok felerősödésében és a piac mechanizmust éltető és hatékonyságát biztosító szabad verseny beszűkülésében jelölik meg. 3. A vízgyűjtő hidrológia tájökológiai kapcsolatai A több ezer éves éghajlati, geológiai é3 ökológiai folyamatok a Balaton vízgyűjtőjében a nagytérségi vizháztartásí egységet és ezzel minden részletében szorosan összehangolódott hldr oökológiai sokfélesége t alakitottak ki. A nagytérségi és a helyi vizháztartási ciklusoknak, valamint a hozzájuk kapcsolódó talajfejlődési és ökológiai folyamatoknak igy kialakult összhangját a természetes növényállomán y mintegy másfélezer ére megindult és ma már caaknea teljessé vált kicserélés e alapvetően megbontotta. A növényzeti változások átfogó /a terület egészét érintő/ és folyamatos hatásaihoz csatlakoztak a 18. században megindult vízrendezése k és az időközbeni viszonylagosan nem tul jelentős éghajlatváltozáso k /mint például a középkori "kisjégkorszak"/. Mindezen emberi és éghajlati hatások eredőjeként a térszíni vízháztartá s — a kedvezőtlen t alajfejlődés i folyamatokkal kölcsönhatásban — egyre szélsős égesebbé vál t és a társadalmi-gazdasági fejlődéshez igazodó intenziv területhasználatok egyre energia igyényesebb és költségesebb vízháztartás szabályozási és talaj javítási beavatkozásokat tettek és tesznek szükségessé. Ilyen előzmények alakították a.'Balaton vizvídékén a tájfejlesztés. és s vízgazdálkodás mai helyzetét, amelynek a 21. századba átvezető folytatása egyrészről a további vízminőség romlás fentebb atalt reális veszélye, másrészről az energia ára k várható további emelkedése miatt különösen bizonytalanná - 64 -