A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

és ellenőrzéseként a Szerzők a könyv mintegy 50 oldalas függelékben statisztikai adatokra, valamint közelítő számításokra és tárgyszerüsitett becslésekre támaszkodva számszerűen is vizsgálják a gazdasági termelés és a fenntartható anyagi jólét közötti különbség alakulását, emelynek végeredményeit a ?.ábráró

l olvashatjuk le. Az ábra felső görbéje a piac mechanizmus nyilvántartásai szerinti 1 főre vonatkoztatott évenkénti nemzeti össztermék /a "Gross National Product" GNP/ alakulását szemlélteti, amiben a vizsgált időszak egészét tekintve határozott és jelentős /az 1950-86 évek átlagában 2,0 emelkedő irányzat mutatható ki. A két alsó görbe a társadalom egyedeire és egészére valóságosan jellemző és a mai megitélés szerint a jövőben is tartósan fenntarthatónak látszó tényleges anyagi .jólét mutatószámána

k /per capita Index of Sustainable Economic Wellfare, ISEW/ évenkénti változásait jellemzi. Ezt a mutatószámot a Szerzők t—r-^ . . . -—

. ... . .

. 1 :.

.—összesen 22 jóléti és környezeti tényező alapján száaitották. A legalsó görbe a valamennyi tényező figyelembe vételével kapott végeredményt,mig a közbenső görbe a két utolsó környezeti tényezők /a többitől ma még csak jóval nagyobb bizonytalansággal becsülhető/ értékének elhagyásával számított részleges mutatószám alakulását mutatja; A könyvben felhasznált főbb alapadatok és részlet számítások tucatnyi statisztikai táblázata is megtalálható és a számitások részleteiről több mint 50 nyomtatott oldalnyi leirás és értékelés készült. A legtöbb tényező esetében felmerülő bizonytalanságok elbirálása során a Szerzők igyekezne tek mindig az óvatosabb /kedvezőbb képet ad6/ határok közelében maradni, vagyis a GNP és az ISEW közötti tényleges különbségek minden valószínűség szerint még száaottevően nagyobbak az ábrán láthatónál. Bár a Szerzők gyakorta hangsúlyozzák az elvégzettnél részletesebb vizsgálatok és a mainál jóval teljesebb statisztikai nyilvántartások szükségességét, annyi mindenesetre az ábra adataiból is kitűnik, hogy az utób-_ bi évtizedek folyanán a mai modern világgazdaság legfejlettebb országában a lakosság tényleges életkörülményeire és az életminőségére jellemző jóléti mutatószám csak mintegy fele-harmad da a GNP értékének és — ami még elgondolkoztatóbb — az 1980-as évek elejétől ez a mutatószám már nem emelkedik, hanem ha- 62 -