A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

-téai progra»;stb. Ilyen különleges történei»! helyzet van k

ialakulóban a 3alator. vízrendszerében 8 tő vizének a 30-53 években Megindult, kezdetben lassú és rejtett-, aa.lő s 70-es évek kezesétől egyre nyilvánvalóbbra és voítpiosabbra fordult ninőség! leroalása és a táj élővilágának sorvadása folytá

n, így megokoltá és időszerűvé vált a vizrendszer viznáztartási, vizgazdálkodási és tájfejlesztési kérdéseinek, valamint közös a hidrológiai és ökológiai alapjainak/íogalmi és kapcsolódási gyökerekig visszanyúló újragondolása. A fogal»ak és a feladatkörök tisztázása,valamint a gazdálkodás és gazdaság irányítás szempontjából a viznek az adott terület teraészeti és társadal»i folyamatodban betöltött szerepeit két csoportba célszerű sorolni: A viz tényleges, vagy potenciális szerepeinek egyrésze közvetlenül kapcsolódik az adott gazdasági célokho

z, illetve a tervezési és (öntési feltételekhez; Másrészük nincs velük közvetlen kapcsolatban, azoknak csak járulékos következaénye, externalitása

. Ez az elkülönítés az iparosodás kezdeti korszakaiban viszonylag könnyen és egyértelműen elvégezhető; A viz különféle tulajdonságai és funkciói közötti belső kapcsolatok — a beavatkozások viszonylagosan kis »értéke és a természeti folyamatok »eglehetősen nagy Biztonsági tartalékai Miatt — rejtve maradnak. Aaikor azonban a beavatkozások szá»a és mértéke növekszik a viz hatást Ifczvetitő szerepét, illetve annak gyakorlati következményeit burkoló biztonsági tartalékok előbb fokozatosan, majd többnyire küszöbért ékszerű hirtelenséggel kiaerülnek: A vízrendszerben végzett minden beavatkozás egyre szorosabb kapcsolatba kerül vala»ennyi aás beavatkozással és a tájfejlesztés egészét érintő korlátokkal. A viz társadalmi tudata, vagyis a viz különféle tulajdonságai és funkciói közötti belső viznáztartási és vízminőségi ka-pcsslatsk. val

aMÍnt az ezek nyomán szükségessé váló társadalmi válaszok fe

lismerése és elfogadása ekkor válik a vízgazdálkodás és a tá.

jfe,1 lesztés nélkülözhetetlen elemév

é. Azt hogy a Balaton vízrendszerének hidrológiai és vizgazdálkodási feltételeiben ez s határállapot »ár az 1970-es évek közepén bekövetkezett a tó viz»inőségi jellenzői, köztük a fitoplankton »ennyiségi viszonyainak a 2.ábrá

n bemutatott változásai világosan mutatják és ezt a tényt az Országos Vizgazdálkodási Keretter

v a - 59 -