A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

el a 72 évi átlagtól. 1921-1970. között 15, 1971-1992. között 9 ilyen évet találtunk, azaz a visszatérési idő 3,3 évről 2,4 évre csökkent. 1988-1992. közötti 5 év hozzáfolyásátlaga 25 %-kal (!) maradt el a 72 évi középértéktől. 3.3. Természetes vízkészletváltozás A természetes vízkészletváltozás időbeli alakulása - meghatározásából következően - követi a csapadék és a hozzáfolyás idősorának változását. Ismeretes, hogy a párolgás a harmadik vízháztartási tényező, amelyet a természetes vízkészletváltozás számításánál figyelembe veszünk. Ennek a paraméternek - az ugyancsak rendelkezésre álló - idősorát jelen dolgozatban nem vizsgáltuk részletesen. Ennek az az oka, hogy a párolgásadatok meghatározási módszere a vizsgált időszakon belül többször került lényeges változtatásra. Kezdetben a párolgás meghatározására megfelelő, a Balatonra adaptált matematikai formula nem volt, ezért ezt a paramétert a vízmérlegegyenlet megoldásával állították elő. A későbbiekben több párolgásszámító összefüggést alkalmaztak. Végeredményben a többféle metodikával előállított adathalmazok "idősora" inhomogemtási mutatott, ezért ebben a formában nem volt célravezető további statisztikai elemzéseket végezni. Mindezek ellenére elmondható, hogy a természetes vízkészletváltozás mindhárom figyelembe vett időhorizonton az 1970-es évek második felétől - a vonatkozó mozgóátlag- és simításidősort szemlélve - jelentős mértékű csökkenő tendenciát jelez. 3.4. Léghómérséklet Érdekes képet mutat ennek a meteorológiai paraméternek az időbeli alakulása. A vizsgált három időhorizont egyikében sem volt kimutatható tendenciaszerű változás a lineáris trendanalízissel a teljes időtartamra (36 év) vonatkozóan. Ugyanakkor az idősor kisebb léptékű változásait is megvilágító mozgóátlag- és simítás-adatsorok azt jelzik, hogy éves időhorizonton az 1980-as évek közepétől meredeken emelkedő tendencia vette kezdetét az idősorban. Féléves időhorizonton mindkét félévet ugyanilyen irányú változás jellemez. Úgy tűnik, hogy az évi tendencia alakulását inkább a téli félévek növekvő középhőmérséklete határozza meg. A rendelkezésre álló idősorok rövidsége véleményünk szerint mélyebb elemzést és értékelést és különösen a jövőbe mutató következtetések levonását nem teszi lehetővé. - 48 -