A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

a 2. ábrához hasonló eredményt tükrözik, azaz értékük az 5. helyig rendre nó. A hónapok közül szintén az augusztus tűnik ki. Az 5. helyen a 300-at meghaladó Pt-egység igen 'sötét' színt jelent természetes vizekben. A balatonvízben Keszthelynél (8. hely) a Pt-értékek ugyan jóval kisebbek (max. 14), mint a II. ütemben, azonban esetenként jelentősen meghaladják a tihanyit (9. hely) (< 5). Ez a mutató is arra utal, hogy a befolyó zalavízben (1. hely) az őszi hónapokra az ún. nem-humin természetű szervesanyag terhelés nó tneg (2. ábra), amely anyagok nem színesek. Ezekből az eredményekből (2. és 3. ábra) (az általunk vizsgált pontok aiapján) arra lehet következtetni, hogy a védőrendszeren áthaladó víz az 5. pontig dúsui, döntően humintermészetű szervesanyaggal. Ennek oka lehet a vízzel tovahaladó szervesanyag feldúsulása, de okozhatja az 5. hely üledékéből való erőteljesebb kioldódás is. További vizsgálataink eredményei utóbbit nem támasztották alá. Ezt követően feltehetően 'steady state' (bomlás és dúsulás) és/vagy adszorpciós egyensúly alakul ki. A huminanyagok lebomlása az abszorbancia változásával nyomonkövethető (l). A több hullámhosszon végzett mérések abszorbancia-értéketre illesztett egyenesek regressziós koefficienseinek abszolút értéke (4. ábra) a 3. pontig csökkent. A II. ütem területén és a kifolyásnál nem mutatott helyi és szezonális különbséget. Júliustól októberig a Zala felső szakaszán (l. hely) ingadozott, a Balatonban Tihanynál (9. hely) nótt. Keszthelynél pedig csökkent. A fluoreszcencia mértéke szoros összefüggést mutat a huminanyagok koncentrációjával, de a Tiumifikáltság' fokával is. A vízben a fluoreszcencia relatív intenzitása (5. ábra) a 2. helytől az 5.-ig erőteljesen nőtt, majd a kifolyásig (7. hely) nem változott, azaz a flureszcens csoportok koncentrációja állandósult. Értéke a Zalában a KisBalaton I. ütem előtt alig nagyobb, mint a Balatonban Keszthelynél (8. hely), Tihanynál azonban a keszthelyi érték 50 %-át sem éri el. Az 5. hely augusztusi értéke e paraméternél is a legnagyobb. Egyes helyeken szezonálisan nem változik, máshol nyártól őszig csökken. Előbbi eredmények (4. és 5. ábra) jó egyezést mutatnak. A regressziós koefficiensek abszolút értéke ott nagyobb, ahol a huminanyagok bomlási, átalakulási folyamata előrehaladottabb. E tekintetben nincs eltérés a Kis-Balaton II. ütem különböző helyei között. A "humifikáltság' mértéke sem csökken az 5. hely után. A Kis-Balaton hatása (jóllehet kismértékű) a Keszthelyi-öböl vizére e paraméterek alapján jobban kimutatható, mint a víz színének változásával. 4. 2. Huminanyagok kioldódása az üledékből Az üledék szárazanyag és totál szervesanyag tartalom (%i értékeit az 1. táblázat tartalmazza. - 374 -