A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)
1. táblázat : A víz alá merült makrofitonok becsült biomasszája (B), összes P tartalma (P), átlagos P felvéteü sebessége (v) és foszforban kifejezeti növekedési rátája (JI) a Kis-Balaton IL ütemében. (A békalencse esetében az első sor a szeptemberi, a második a februári mérés eredményén alapuló becslés. A területegységre esö v érték az adott növény által bontott területre, nem a teljes tározóra vonatkozik!). faj B P r 1 » (* ÍO 3 kg) (kg) (mgP nr • nap ') (kg P nap1) í i.nap-') Lemna tnsulca 2.278 669 8.1 11.6 • 0.017 79.0 112.5 0.155 Utricularia vulgaris 1.752 201 10.3 10,7 0.052 Ceratophyllum demersum 278 115 10.4 0.4 0.003 Stratiotes aloides 804 172 13.8 0.8 0.005 Ossesen 5.112 1.157 Ősszel a különböző növényállományok területegységre eső in situ P felvételének sebessége a fajlagos biomassza nagyságrendnyi eltérése ellenére nagyon hasonló volt. Mivel azonban a rence és a békalencse egyaránt kb. 100 ha területen található, a kolokán és a tócsagaz viszont csak 4-6 ha-on. az utóbbi két faj P felvétele a fl. ütem egészére vonatkoztatva nem jelentós. A területegységre eső P felvételi sebességek hasonlósága és a makrofitonok bőséges P ellátottsága arra utal, hogy az állományok növekedéséi a fény korlátozza. Ezt a feltevést Vörös (10) fény és fotoszintézis mérései igazolják. A II. ütem biológiailag hozzáférhető P (BHPi terhelése 1993-ban 6.8 tonnara. azaz napi 18,6 kg-ra becsülhető. Ebből 2,4 tonna maradt vissza a tározóban (3). A víz alá merült makrofitonok in situ P felvételére vonatkozó, meglehetősen bizonytalan számításaink szerint ezek a nóvenvek képesek lennének akár a tározót érő teljes BHP terhelés forgalmazására. A békalencse és a rence foszforban kifejezett növekedési rátája (ji. 1. táblázat) hihetetlenül magas volt. de Vörös (10) m situ és laboratóriumban mért elsődleges termelés adataival összevetve nem irreális. A domináns víz alá merült makrofitonok 12 tonna foszfort, a visszatartott BHP felét tárolhatják nyári biomasszájukban (1. táblázat). Ha ehhez még figyelembe vesszük, hogy egyedül a békalencse állományának P tartalma a visszatartott BHP 28%-át teszi ki. és ez a növény terepen szerzett tapasztalataink szerint télen is jelentós állományt tart fenn. a sok bizonytalanság ellenére valószínű, hogy makrofitonoknak fontos szerepe lehel a BHP visszatartásában. A növények pusztulásakor a biomasszájukba épült P felszabadul. Laboratóriumi körülmények között pl. a rence teljes P tartalma felszabadult a tározó oxigén mentes aljzatán elbomló növényekkel ez aligha fordul eló. A felszabaduló P 60-80%-a ORP volt tehát biológiailag hozzáférhető formában került a vízbe. - 356 -
