A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

4.3 Őszi minták A nyári mintavételek során tapasztalt kép alig változott. Az uralkodó fajok részarányában kisebb változások voltak, de az összképet lényegében nem változtatta meg. A kifejezetten üledéklakd fajok részaránya ismét nőtt és a mintavételek után kelt lárvák telelés után várhatóan a már tapasztalt tavaszi képet mutathatják (1 -2. táblázat). 5. AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Közismert, hogy az egyes élőlények fajszáma olyan esetekben magas, ha annak minősége számos faj igényeinek többé-kevésbé megfelel. Ez adja a magas diverzitás értékeket és azt mutatja, hogy az adott élőhely tág határok között nyújtja az élőlények életfeltételeit. Az élőlények létfeltételeit meghatározó tényezők azonban gyakran szélsőséges irányba tolódnak. A tápanyagokban ilyen gazdag élőhelyeken, mint pl. a most vizsgáltak, kulcsfontosságú tényező a víz oldott oxigén tartalma, amely -főleg a nyári hónapokban igen alacsony, gyakran még nyomokban is alig mutatható ki. Ilyen szélsőséges helyzetet csak kevés állatfaj visel el, túlélni pedig csak a fejlődéstörténet során kialakult védekezési stratégia segítségével képes. Ezért van az, hogy az ilyen, tápanyagokban túltelített élőhelyek üledékében igen alacsony fajszámot találunk. Az ökológia régen ismert törvényszerűsége a kevés faj-nagy egyedszám összefüggés. A vizsgálati helyek ilyen szempontból nagyon hasonlóak. Lényeges eltérés az egyes fajok dominancia viszonyaiban mutatkozik meg. Ilyen pl. az Endochironomus tendens FABR. nevű faj, amely azonban feltűnő szezonális ingadozásokat mutatott. Ez a nagymértékű változás azt jelenti, hogy a fajra jellemző szezonális ingadozáson túl a környezet kényszerhatása is érvényre jutott (Id ábra). Az említett faj ugyan üledéklakó, de ha a víz/üledékhatáron az alacsony oldott oxigén koncentrációk között nem képes élni, helyet és életmódot változtat: vizi növények száraiban készít aknát és tápláléka ezúttal már nem az üledékben található detritusz, élő alga- és baktérium tömeg, hanem a tápnövény-nyújtotta táplálékforrás és a bevonat által nyújtott szervesanyag készlet. Ahol az életén folytatott "versenyfutás'-ban az élőlény már nem képes tovább alkalmazkodni a feltételekhez, onnan eltűnik. Erre példa a 2TALVIZ jelú mintavételi hely. ahol az említett fajt a nyári- és az őszi mintavéte lek során nem találtuk meg (1 d. ábra). Az árvaszúnyog fauna faji összetétele folytonosan változott. Ez a jelenség az élőhelyek környezeti tényezőinek folytonos változását mutatta. Amíg ezt a jelenséget tapasztaljuk, addig a rendszerünk élő, bármilyen szélsőséges viszonyok között, de működö rendszer. A vizsgálatok során fontos megállapításnak tartom, hogy éppen ennek következtében derült ki az, hogy: ilyen szélsőségesen magas szervesanyag tartalmú élőhelyen is van üledékfauna: - 316 -