A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

E láncolat részletesebb végig-gondolását még inkább időszerűvé teszi a Balaton természetes védőrendszereként korábban jól működő, majd évtizedekkel ezelőtt hatalmas költséggel megszüntetett élő szűrőrendszer ismételt kiépítése. Szükséges, hogy ennek az új létesítménynek a működését, hatását, folyamatosan nyomonkövessük és megismerjük a rendszer egyes elemeinek (élőlény csoportjainak) a rendszeren belüli szerepét és a kapcsolatrendszerét más szervezet csoportokkal. Ilyen szempontból vált szükségessé az üledéklakó állatok között az árvaszúnyog fajok szerepének megítélése is. Időszerűségét legalább két tényező indokolta: az egyik az, hogy a Kis-Balaton térségében élő árvaszúnyog fajokra eddig nem volt adatunk. Csupán a Zala kisbalatoni szakaszán a mély, finom szemcséjű és szervesanyagban gazdag üledékben előforduló fajokról tudtunk eddig (3.). Egyes megfigyelések viszont az utóbbi években, elsősorban májusban az árvaszúnyogok tömeges rajzásairól adtak hírt. A vizsgálatok másik fontos oka az, hogy más állatfajokhoz hasonlóan - e fajok között számos olyan akad, amely a környezet minőségének a jelzésére alkalmas. Vizsgálatainkat a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság megbízása alapján a KTM (OMFB) anyagi támogatásával végeztük 1993-ban. Célkitűzéseink az előbb elmondottakból adódtak és a következők voltak: - A vizsgálati területen élő. üledéklakó árvaszúnyog fajok lelőhelyeinek felderítése, illetve annak megállapítása, hogy van-e üledékfauna a vizsgált területen. - A fajok egyedsúrűségének megállapítása. Az ebben bekövetkező változások törvényszerűségeinek feltárása, - A fajok közötti dominancia viszonyok megismerése és ezeknek a jelzéseknek az összefoglalása. 3. A VIZSGÁLATOK SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Mivel az árvaszúnyog fajok populáció dinamikáját az évszakok is jelentősen befolyásolják, ezért minden évszakban gyűjtöttem mintákat. A mintavételek ápr. 25-én. aug. 5-én és okt. 4-én voltak. A vizsgálatra kiválasztott négy helyen az üledékmintákat Ekman-Birge féle mintavevővel 15x 15 cm es felületről vettem, amely egyszerre 15x15 cm (225 cm~) felületet mintáz. Az így gyűjtött üledéket a helyszínen 200 um szembóségű fémszitán mostam át és a felfogott anyagot az állatokkal együtt mintánként külön edénybe helyeztem. Az állatokat laboratóriumban. Zeiss típusú binokuláris mikroszkóp segítségévei kiválogattam és a további feldolgozáshoz 80 9E-os alkoholban tartósítottam. - 310 -