A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)
3.2. A laboratóriumi adatok értelmezése a Balatonra A Balatonban a 12 tim-nél nagyobb szervezetek (algák) küszöbe átlagosan 4-szer nagyobb volt, mint a mérés kezdetén becsült kiinduló P koncentráció. Ahhoz tehát, hogy az algák m situ viszonyok között foszfátot vehessenek fel, legalább 4-szer akkora in situ foszfát koncentrációnak kellett lennie, mint amekkora a becsült [PoJ érték volt. A kérdés az. lehetette ekkora az in situ foszfát koncentráció? A Balatonban a szél hatására felkeveredő üledékrészecskékről P deszorbeálódik. A deszorpció sebessége Lijklemaés mtsai. (15) becslése szennt 2.7-5.3 |ig P l" 1 nap" 1 körüli, elegendően nagynak túnik ahhoz, hogy a 0,05-0,14 (ig P H között változó [Pol értékeket < 1. táblázat) legalább 4-szeresen megnövelje. A külső P utánpótlásnak ezt a fontos útvonalát megszakítjuk, amikor a vízből mintát veszünk. Ilyenkor - mint azt a bevezetőben említettük a víz foszfát koitcentrációja csökkenni kezd. Ha felteetelezzük. hogy az in situ P koncentráció 4-szer akkora volt, mint [/*o], akkor március 17-én. viszonylag lassú P felvétel mellett is csupán 2 óra kellett ahhoz, hogy a mintavétel után a vízbeli koncentráció [/Y)]-ra zuhanjon. Április 28-án, amikor a P felvétel gyors volt, ez fél óra alatt bekövetkezett. Mi a mintavétel után kb. 4 órával kezdtük mérni a P felvételt, az in sin foszfát koncentrációra vonatkozó feltételezésünknek tehát a mérési eredmények nem mondanak ellent, söu az még 4-szeresnél is jobban meghaladhatta f Pol értékét Ebből arra következtetünk, hogy a Balatonban az üledék felkeveredését követő P deszorpció az algák nettó P felvételének és növekedésének szükséges és - a P felvétel szempontjából - elegséges feltétele. 3.3 A baktériumok és al gák P felvételének viszonya Currie és Kalff (2) bevezetőben ismertetea kiindulópontjával összhangban eredményeink azt mutatták, hogy a kisebb szervezetek. így a baktériumok P felvételi küszöbe kisebb a nagyobb szervezetekénél (ld. 8). A P hozzáadás nélkül ínkubált mintákban azonban nem ezért vettek fel viszonylag több 3 2P-u mint az algák, hanem azért, men P szivárgásuk sebessége nagyobb volt az utóbbiakénál. A szivárgás csökkentését evolúciós alkalmazkodási stratégiaként értelmezhetjük, amely hozzájárul az energia befektetessel felvett P jobb hatásfokú növekedésbeli hasznosításához. Alátámasztják ezt azok a szórványos irodalmi adatok ts (pL 11, 12), melyek szerint a szivárgás csökkentése nemcsak a mérettől, hanem a szervezel "fejlettségétől", "komplexitásától" is függ. Currie és Kalff (2) szerint az algák azért P hiányosak, men a náluk - legalábbis a P felvétei szempontjából - versenyképesebb baktériumok az in situ P koncentrációt állandóan oiyan alacsony szinten tartják, ahol az algák már csak jelentéktelen mennyiségű foszforhoz jutnak. Eredményeink szerint azonban kétséges, hogy az alacsonyabb küszöbű baktériumok vagy pikoalgák tartósan képesek lennének az in situ P koncentrációt a nagyobb aigák küszöbe alá - 296 -