A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

A tápanyag-terhelés vizsgálatiból megállapítható, hogy a Balatont érő külső terhelés csökkentési lehetősege korlátozott. Alapvető a bel só terhelés folyamatos csökkentése is a lepelkotrás végzése. 4 A TÉRSÉG LÉGSZENNYEZETTSÉGE A terser légszennyezettségét, terheltjegét a Balaton vízgyűjtőjén a szennyezőanyag-kibocsátásokkal is jellemezhetők. A kibocsátott légszennyező anyagok megoszlása a következő: 43%-a a szénmonoxid. 17%-a kéndioxid, 14 %-a nitrogén-oxidok. 10 %-a szilárd és 16%-a egyéb komponensek. Az üdülőterületen a helyhez kötött légszennyező források emissziója túlnyomó részben a foszilis tüzelőanyagok eléeeséből ered Általánosságban igaz. hogy az ipan üzemek légszennyező anyagidbocsatása csökkent a termeles visszaesése miatt. A közlekedési szennyezés elsősorban az üdülőkörzetben növekszeik. Az ANTSZ adatai szerint a nitrogén-oxid és a szálló por mennyisége időszakosan túllépi az imissziós rnérőpontokban a megengedett határértéket. különösen nyáron, a nagyforgalmú utak mellett. S. ZAJ ELLENI VEDELEM A Balatonpart területen a közlekedési zajterhelés a jellemző A Balaton pare sávja közvetlen közelében húzódó 7-es és 71.SZ- utak zajkibocsátása 14-19 dB-el haladják meg az engedélyezett ertéketA vasúti zaj kisebb területei zavar, de koncentráltan jelentkezik a teherpályaudvarok /Pl. Siófok. Balatonfenyves. Balatonboglár/ közvetlen közelében. Az ipan jellegű létesítmények a lakos sag kisebb szamát érintik, azonban üdülő és lakóterületbe települve panaszok forrásai. Jellemző a szezonális kereskedelmi es vendéglátó létesítmények zajkibocsátása. Az onkormanyzatok egy része nem alkotta meg a zaj elleni védelem helyi szabályozását, ami akadályozza az érdemi intezkedést a felügyelőségek és az önkormányzatok között. - 171 -